<!--{{{-->
<link rel='alternate' type='application/rss+xml' title='RSS' href='index.xml' />
<!--}}}-->
Background: #fff
Foreground: #000
PrimaryPale: #8cf
PrimaryLight: #18f
PrimaryMid: #04b
PrimaryDark: #014
SecondaryPale: #ffc
SecondaryLight: #fe8
SecondaryMid: #db4
SecondaryDark: #841
TertiaryPale: #eee
TertiaryLight: #ccc
TertiaryMid: #999
TertiaryDark: #666
Error: #f88
/*{{{*/
body {background:[[ColorPalette::Background]]; color:[[ColorPalette::Foreground]];}

a {color:[[ColorPalette::PrimaryMid]];}
a:hover {background-color:[[ColorPalette::PrimaryMid]]; color:[[ColorPalette::Background]];}
a img {border:0;}

h1,h2,h3,h4,h5,h6 {color:[[ColorPalette::SecondaryDark]]; background:transparent;}
h1 {border-bottom:2px solid [[ColorPalette::TertiaryLight]];}
h2,h3 {border-bottom:1px solid [[ColorPalette::TertiaryLight]];}

.button {color:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; border:1px solid [[ColorPalette::Background]];}
.button:hover {color:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; background:[[ColorPalette::SecondaryLight]]; border-color:[[ColorPalette::SecondaryMid]];}
.button:active {color:[[ColorPalette::Background]]; background:[[ColorPalette::SecondaryMid]]; border:1px solid [[ColorPalette::SecondaryDark]];}

.header {background:[[ColorPalette::PrimaryMid]];}
.headerShadow {color:[[ColorPalette::Foreground]];}
.headerShadow a {font-weight:normal; color:[[ColorPalette::Foreground]];}
.headerForeground {color:[[ColorPalette::Background]];}
.headerForeground a {font-weight:normal; color:[[ColorPalette::PrimaryPale]];}

.tabSelected{color:[[ColorPalette::PrimaryDark]];
	background:[[ColorPalette::TertiaryPale]];
	border-left:1px solid [[ColorPalette::TertiaryLight]];
	border-top:1px solid [[ColorPalette::TertiaryLight]];
	border-right:1px solid [[ColorPalette::TertiaryLight]];
}
.tabUnselected {color:[[ColorPalette::Background]]; background:[[ColorPalette::TertiaryMid]];}
.tabContents {color:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; background:[[ColorPalette::TertiaryPale]]; border:1px solid [[ColorPalette::TertiaryLight]];}
.tabContents .button {border:0;}

#sidebar {}
#sidebarOptions input {border:1px solid [[ColorPalette::PrimaryMid]];}
#sidebarOptions .sliderPanel {background:[[ColorPalette::PrimaryPale]];}
#sidebarOptions .sliderPanel a {border:none;color:[[ColorPalette::PrimaryMid]];}
#sidebarOptions .sliderPanel a:hover {color:[[ColorPalette::Background]]; background:[[ColorPalette::PrimaryMid]];}
#sidebarOptions .sliderPanel a:active {color:[[ColorPalette::PrimaryMid]]; background:[[ColorPalette::Background]];}

.wizard {background:[[ColorPalette::PrimaryPale]]; border:1px solid [[ColorPalette::PrimaryMid]];}
.wizard h1 {color:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; border:none;}
.wizard h2 {color:[[ColorPalette::Foreground]]; border:none;}
.wizardStep {background:[[ColorPalette::Background]]; color:[[ColorPalette::Foreground]];
	border:1px solid [[ColorPalette::PrimaryMid]];}
.wizardStep.wizardStepDone {background:[[ColorPalette::TertiaryLight]];}
.wizardFooter {background:[[ColorPalette::PrimaryPale]];}
.wizardFooter .status {background:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; color:[[ColorPalette::Background]];}
.wizard .button {color:[[ColorPalette::Foreground]]; background:[[ColorPalette::SecondaryLight]]; border: 1px solid;
	border-color:[[ColorPalette::SecondaryPale]] [[ColorPalette::SecondaryDark]] [[ColorPalette::SecondaryDark]] [[ColorPalette::SecondaryPale]];}
.wizard .button:hover {color:[[ColorPalette::Foreground]]; background:[[ColorPalette::Background]];}
.wizard .button:active {color:[[ColorPalette::Background]]; background:[[ColorPalette::Foreground]]; border: 1px solid;
	border-color:[[ColorPalette::PrimaryDark]] [[ColorPalette::PrimaryPale]] [[ColorPalette::PrimaryPale]] [[ColorPalette::PrimaryDark]];}

.wizard .notChanged {background:transparent;}
.wizard .changedLocally {background:#80ff80;}
.wizard .changedServer {background:#8080ff;}
.wizard .changedBoth {background:#ff8080;}
.wizard .notFound {background:#ffff80;}
.wizard .putToServer {background:#ff80ff;}
.wizard .gotFromServer {background:#80ffff;}

#messageArea {border:1px solid [[ColorPalette::SecondaryMid]]; background:[[ColorPalette::SecondaryLight]]; color:[[ColorPalette::Foreground]];}
#messageArea .button {color:[[ColorPalette::PrimaryMid]]; background:[[ColorPalette::SecondaryPale]]; border:none;}

.popupTiddler {background:[[ColorPalette::TertiaryPale]]; border:2px solid [[ColorPalette::TertiaryMid]];}

.popup {background:[[ColorPalette::TertiaryPale]]; color:[[ColorPalette::TertiaryDark]]; border-left:1px solid [[ColorPalette::TertiaryMid]]; border-top:1px solid [[ColorPalette::TertiaryMid]]; border-right:2px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]]; border-bottom:2px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]];}
.popup hr {color:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; background:[[ColorPalette::PrimaryDark]]; border-bottom:1px;}
.popup li.disabled {color:[[ColorPalette::TertiaryMid]];}
.popup li a, .popup li a:visited {color:[[ColorPalette::Foreground]]; border: none;}
.popup li a:hover {background:[[ColorPalette::SecondaryLight]]; color:[[ColorPalette::Foreground]]; border: none;}
.popup li a:active {background:[[ColorPalette::SecondaryPale]]; color:[[ColorPalette::Foreground]]; border: none;}
.popupHighlight {background:[[ColorPalette::Background]]; color:[[ColorPalette::Foreground]];}
.listBreak div {border-bottom:1px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]];}

.tiddler .defaultCommand {font-weight:bold;}

.shadow .title {color:[[ColorPalette::TertiaryDark]];}

.title {color:[[ColorPalette::SecondaryDark]];}
.subtitle {color:[[ColorPalette::TertiaryDark]];}

.toolbar {color:[[ColorPalette::PrimaryMid]];}
.toolbar a {color:[[ColorPalette::TertiaryLight]];}
.selected .toolbar a {color:[[ColorPalette::TertiaryMid]];}
.selected .toolbar a:hover {color:[[ColorPalette::Foreground]];}

.tagging, .tagged {border:1px solid [[ColorPalette::TertiaryPale]]; background-color:[[ColorPalette::TertiaryPale]];}
.selected .tagging, .selected .tagged {background-color:[[ColorPalette::TertiaryLight]]; border:1px solid [[ColorPalette::TertiaryMid]];}
.tagging .listTitle, .tagged .listTitle {color:[[ColorPalette::PrimaryDark]];}
.tagging .button, .tagged .button {border:none;}

.footer {color:[[ColorPalette::TertiaryLight]];}
.selected .footer {color:[[ColorPalette::TertiaryMid]];}

.sparkline {background:[[ColorPalette::PrimaryPale]]; border:0;}
.sparktick {background:[[ColorPalette::PrimaryDark]];}

.error, .errorButton {color:[[ColorPalette::Foreground]]; background:[[ColorPalette::Error]];}
.warning {color:[[ColorPalette::Foreground]]; background:[[ColorPalette::SecondaryPale]];}
.lowlight {background:[[ColorPalette::TertiaryLight]];}

.zoomer {background:none; color:[[ColorPalette::TertiaryMid]]; border:3px solid [[ColorPalette::TertiaryMid]];}

.imageLink, #displayArea .imageLink {background:transparent;}

.annotation {background:[[ColorPalette::SecondaryLight]]; color:[[ColorPalette::Foreground]]; border:2px solid [[ColorPalette::SecondaryMid]];}

.viewer .listTitle {list-style-type:none; margin-left:-2em;}
.viewer .button {border:1px solid [[ColorPalette::SecondaryMid]];}
.viewer blockquote {border-left:3px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]];}

.viewer table, table.twtable {border:2px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]];}
.viewer th, .viewer thead td, .twtable th, .twtable thead td {background:[[ColorPalette::SecondaryMid]]; border:1px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]]; color:[[ColorPalette::Background]];}
.viewer td, .viewer tr, .twtable td, .twtable tr {border:1px solid [[ColorPalette::TertiaryDark]];}

.viewer pre {border:1px solid [[ColorPalette::SecondaryLight]]; background:[[ColorPalette::SecondaryPale]];}
.viewer code {color:[[ColorPalette::SecondaryDark]];}
.viewer hr {border:0; border-top:dashed 1px [[ColorPalette::TertiaryDark]]; color:[[ColorPalette::TertiaryDark]];}

.highlight, .marked {background:[[ColorPalette::SecondaryLight]];}

.editor input {border:1px solid [[ColorPalette::PrimaryMid]];}
.editor textarea {border:1px solid [[ColorPalette::PrimaryMid]]; width:100%;}
.editorFooter {color:[[ColorPalette::TertiaryMid]];}

#backstageArea {background:[[ColorPalette::Foreground]]; color:[[ColorPalette::TertiaryMid]];}
#backstageArea a {background:[[ColorPalette::Foreground]]; color:[[ColorPalette::Background]]; border:none;}
#backstageArea a:hover {background:[[ColorPalette::SecondaryLight]]; color:[[ColorPalette::Foreground]]; }
#backstageArea a.backstageSelTab {background:[[ColorPalette::Background]]; color:[[ColorPalette::Foreground]];}
#backstageButton a {background:none; color:[[ColorPalette::Background]]; border:none;}
#backstageButton a:hover {background:[[ColorPalette::Foreground]]; color:[[ColorPalette::Background]]; border:none;}
#backstagePanel {background:[[ColorPalette::Background]]; border-color: [[ColorPalette::Background]] [[ColorPalette::TertiaryDark]] [[ColorPalette::TertiaryDark]] [[ColorPalette::TertiaryDark]];}
.backstagePanelFooter .button {border:none; color:[[ColorPalette::Background]];}
.backstagePanelFooter .button:hover {color:[[ColorPalette::Foreground]];}
#backstageCloak {background:[[ColorPalette::Foreground]]; opacity:0.6; filter:'alpha(opacity=60)';}
/*}}}*/
/*{{{*/
* html .tiddler {height:1%;}

body {font-size:.75em; font-family:arial,helvetica; margin:0; padding:0;}

h1,h2,h3,h4,h5,h6 {font-weight:bold; text-decoration:none;}
h1,h2,h3 {padding-bottom:1px; margin-top:1.2em;margin-bottom:0.3em;}
h4,h5,h6 {margin-top:1em;}
h1 {font-size:1.35em;}
h2 {font-size:1.25em;}
h3 {font-size:1.1em;}
h4 {font-size:1em;}
h5 {font-size:.9em;}

hr {height:1px;}

a {text-decoration:none;}

dt {font-weight:bold;}

ol {list-style-type:decimal;}
ol ol {list-style-type:lower-alpha;}
ol ol ol {list-style-type:lower-roman;}
ol ol ol ol {list-style-type:decimal;}
ol ol ol ol ol {list-style-type:lower-alpha;}
ol ol ol ol ol ol {list-style-type:lower-roman;}
ol ol ol ol ol ol ol {list-style-type:decimal;}

.txtOptionInput {width:11em;}

#contentWrapper .chkOptionInput {border:0;}

.externalLink {text-decoration:underline;}

.indent {margin-left:3em;}
.outdent {margin-left:3em; text-indent:-3em;}
code.escaped {white-space:nowrap;}

.tiddlyLinkExisting {font-weight:bold;}
.tiddlyLinkNonExisting {font-style:italic;}

/* the 'a' is required for IE, otherwise it renders the whole tiddler in bold */
a.tiddlyLinkNonExisting.shadow {font-weight:bold;}

#mainMenu .tiddlyLinkExisting,
	#mainMenu .tiddlyLinkNonExisting,
	#sidebarTabs .tiddlyLinkNonExisting {font-weight:normal; font-style:normal;}
#sidebarTabs .tiddlyLinkExisting {font-weight:bold; font-style:normal;}

.header {position:relative;}
.header a:hover {background:transparent;}
.headerShadow {position:relative; padding:4.5em 0 1em 1em; left:-1px; top:-1px;}
.headerForeground {position:absolute; padding:4.5em 0 1em 1em; left:0px; top:0px;}

.siteTitle {font-size:3em;}
.siteSubtitle {font-size:1.2em;}

#mainMenu {position:absolute; left:0; width:10em; text-align:right; line-height:1.6em; padding:1.5em 0.5em 0.5em 0.5em; font-size:1.1em;}

#sidebar {position:absolute; right:3px; width:16em; font-size:.9em;}
#sidebarOptions {padding-top:0.3em;}
#sidebarOptions a {margin:0 0.2em; padding:0.2em 0.3em; display:block;}
#sidebarOptions input {margin:0.4em 0.5em;}
#sidebarOptions .sliderPanel {margin-left:1em; padding:0.5em; font-size:.85em;}
#sidebarOptions .sliderPanel a {font-weight:bold; display:inline; padding:0;}
#sidebarOptions .sliderPanel input {margin:0 0 0.3em 0;}
#sidebarTabs .tabContents {width:15em; overflow:hidden;}

.wizard {padding:0.1em 1em 0 2em;}
.wizard h1 {font-size:2em; font-weight:bold; background:none; padding:0; margin:0.4em 0 0.2em;}
.wizard h2 {font-size:1.2em; font-weight:bold; background:none; padding:0; margin:0.4em 0 0.2em;}
.wizardStep {padding:1em 1em 1em 1em;}
.wizard .button {margin:0.5em 0 0; font-size:1.2em;}
.wizardFooter {padding:0.8em 0.4em 0.8em 0;}
.wizardFooter .status {padding:0 0.4em; margin-left:1em;}
.wizard .button {padding:0.1em 0.2em;}

#messageArea {position:fixed; top:2em; right:0; margin:0.5em; padding:0.5em; z-index:2000; _position:absolute;}
.messageToolbar {display:block; text-align:right; padding:0.2em;}
#messageArea a {text-decoration:underline;}

.tiddlerPopupButton {padding:0.2em;}
.popupTiddler {position: absolute; z-index:300; padding:1em; margin:0;}

.popup {position:absolute; z-index:300; font-size:.9em; padding:0; list-style:none; margin:0;}
.popup .popupMessage {padding:0.4em;}
.popup hr {display:block; height:1px; width:auto; padding:0; margin:0.2em 0;}
.popup li.disabled {padding:0.4em;}
.popup li a {display:block; padding:0.4em; font-weight:normal; cursor:pointer;}
.listBreak {font-size:1px; line-height:1px;}
.listBreak div {margin:2px 0;}

.tabset {padding:1em 0 0 0.5em;}
.tab {margin:0 0 0 0.25em; padding:2px;}
.tabContents {padding:0.5em;}
.tabContents ul, .tabContents ol {margin:0; padding:0;}
.txtMainTab .tabContents li {list-style:none;}
.tabContents li.listLink { margin-left:.75em;}

#contentWrapper {display:block;}
#splashScreen {display:none;}

#displayArea {margin:1em 17em 0 14em;}

.toolbar {text-align:right; font-size:.9em;}

.tiddler {padding:1em 1em 0;}

.missing .viewer,.missing .title {font-style:italic;}

.title {font-size:1.6em; font-weight:bold;}

.missing .subtitle {display:none;}
.subtitle {font-size:1.1em;}

.tiddler .button {padding:0.2em 0.4em;}

.tagging {margin:0.5em 0.5em 0.5em 0; float:left; display:none;}
.isTag .tagging {display:block;}
.tagged {margin:0.5em; float:right;}
.tagging, .tagged {font-size:0.9em; padding:0.25em;}
.tagging ul, .tagged ul {list-style:none; margin:0.25em; padding:0;}
.tagClear {clear:both;}

.footer {font-size:.9em;}
.footer li {display:inline;}

.annotation {padding:0.5em; margin:0.5em;}

* html .viewer pre {width:99%; padding:0 0 1em 0;}
.viewer {line-height:1.4em; padding-top:0.5em;}
.viewer .button {margin:0 0.25em; padding:0 0.25em;}
.viewer blockquote {line-height:1.5em; padding-left:0.8em;margin-left:2.5em;}
.viewer ul, .viewer ol {margin-left:0.5em; padding-left:1.5em;}

.viewer table, table.twtable {border-collapse:collapse; margin:0.8em 1.0em;}
.viewer th, .viewer td, .viewer tr,.viewer caption,.twtable th, .twtable td, .twtable tr,.twtable caption {padding:3px;}
table.listView {font-size:0.85em; margin:0.8em 1.0em;}
table.listView th, table.listView td, table.listView tr {padding:0px 3px 0px 3px;}

.viewer pre {padding:0.5em; margin-left:0.5em; font-size:1.2em; line-height:1.4em; overflow:auto;}
.viewer code {font-size:1.2em; line-height:1.4em;}

.editor {font-size:1.1em;}
.editor input, .editor textarea {display:block; width:100%; font:inherit;}
.editorFooter {padding:0.25em 0; font-size:.9em;}
.editorFooter .button {padding-top:0px; padding-bottom:0px;}

.fieldsetFix {border:0; padding:0; margin:1px 0px;}

.sparkline {line-height:1em;}
.sparktick {outline:0;}

.zoomer {font-size:1.1em; position:absolute; overflow:hidden;}
.zoomer div {padding:1em;}

* html #backstage {width:99%;}
* html #backstageArea {width:99%;}
#backstageArea {display:none; position:relative; overflow: hidden; z-index:150; padding:0.3em 0.5em;}
#backstageToolbar {position:relative;}
#backstageArea a {font-weight:bold; margin-left:0.5em; padding:0.3em 0.5em;}
#backstageButton {display:none; position:absolute; z-index:175; top:0; right:0;}
#backstageButton a {padding:0.1em 0.4em; margin:0.1em;}
#backstage {position:relative; width:100%; z-index:50;}
#backstagePanel {display:none; z-index:100; position:absolute; width:90%; margin-left:3em; padding:1em;}
.backstagePanelFooter {padding-top:0.2em; float:right;}
.backstagePanelFooter a {padding:0.2em 0.4em;}
#backstageCloak {display:none; z-index:20; position:absolute; width:100%; height:100px;}

.whenBackstage {display:none;}
.backstageVisible .whenBackstage {display:block;}
/*}}}*/
/***
StyleSheet for use when a translation requires any css style changes.
This StyleSheet can be used directly by languages such as Chinese, Japanese and Korean which need larger font sizes.
***/
/*{{{*/
body {font-size:0.8em;}
#sidebarOptions {font-size:1.05em;}
#sidebarOptions a {font-style:normal;}
#sidebarOptions .sliderPanel {font-size:0.95em;}
.subtitle {font-size:0.8em;}
.viewer table.listView {font-size:0.95em;}
/*}}}*/
/*{{{*/
@media print {
#mainMenu, #sidebar, #messageArea, .toolbar, #backstageButton, #backstageArea {display: none !important;}
#displayArea {margin: 1em 1em 0em;}
noscript {display:none;} /* Fixes a feature in Firefox 1.5.0.2 where print preview displays the noscript content */
}
/*}}}*/
<!--{{{-->
<div class='header' macro='gradient vert [[ColorPalette::PrimaryLight]] [[ColorPalette::PrimaryMid]]'>
<div class='headerShadow'>
<span class='siteTitle' refresh='content' tiddler='SiteTitle'></span>&nbsp;
<span class='siteSubtitle' refresh='content' tiddler='SiteSubtitle'></span>
</div>
<div class='headerForeground'>
<span class='siteTitle' refresh='content' tiddler='SiteTitle'></span>&nbsp;
<span class='siteSubtitle' refresh='content' tiddler='SiteSubtitle'></span>
</div>
</div>
<div id='mainMenu' refresh='content' tiddler='MainMenu'></div>
<div id='sidebar'>
<div id='sidebarOptions' refresh='content' tiddler='SideBarOptions'></div>
<div id='sidebarTabs' refresh='content' force='true' tiddler='SideBarTabs'></div>
</div>
<div id='displayArea'>
<div id='messageArea'></div>
<div id='tiddlerDisplay'></div>
</div>
<!--}}}-->
<!--{{{-->
<div class='toolbar' macro='toolbar [[ToolbarCommands::ViewToolbar]]'></div>
<div class='title' macro='view title'></div>
<div class='subtitle'><span macro='view modifier link'></span>, <span macro='view modified date'></span> (<span macro='message views.wikified.createdPrompt'></span> <span macro='view created date'></span>)</div>
<div class='tagging' macro='tagging'></div>
<div class='tagged' macro='tags'></div>
<div class='viewer' macro='view text wikified'></div>
<div class='tagClear'></div>
<!--}}}-->
<!--{{{-->
<div class='toolbar' macro='toolbar [[ToolbarCommands::EditToolbar]]'></div>
<div class='title' macro='view title'></div>
<div class='editor' macro='edit title'></div>
<div macro='annotations'></div>
<div class='editor' macro='edit text'></div>
<div class='editor' macro='edit tags'></div><div class='editorFooter'><span macro='message views.editor.tagPrompt'></span><span macro='tagChooser excludeLists'></span></div>
<!--}}}-->
To get started with this blank [[TiddlyWiki]], you'll need to modify the following tiddlers:
* [[SiteTitle]] & [[SiteSubtitle]]: The title and subtitle of the site, as shown above (after saving, they will also appear in the browser title bar)
* [[MainMenu]]: The menu (usually on the left)
* [[DefaultTiddlers]]: Contains the names of the tiddlers that you want to appear when the TiddlyWiki is opened
You'll also need to enter your username for signing your edits: <<option txtUserName>>
These [[InterfaceOptions]] for customising [[TiddlyWiki]] are saved in your browser

Your username for signing your edits. Write it as a [[WikiWord]] (eg [[JoeBloggs]])

<<option txtUserName>>
<<option chkSaveBackups>> [[SaveBackups]]
<<option chkAutoSave>> [[AutoSave]]
<<option chkRegExpSearch>> [[RegExpSearch]]
<<option chkCaseSensitiveSearch>> [[CaseSensitiveSearch]]
<<option chkAnimate>> [[EnableAnimations]]

----
Also see [[AdvancedOptions]]
<<importTiddlers>>
[[Összes (magyar)]]
''Akiknek értelme túlhaladta a létezést és nem-létezést és támasz nélküli, azok felfedezték a mélységes és elfogulatlan jelentését a "feltétel"-nek.''

(A buddhák, akik meghaladták a létezés és nem-létezés kettősségét, akik maradandóak anélkül, hogy maradnának, megvalósították a függő-keletkezés jelentésének tökéletességét, a Két Igazság egyesítését - a függő-keletkezés és üresség egységét, a megjelenés és üresség elválaszthatatlanságát - amely minden felfogást, minden nézetet meghalad, a Középutat.)

Hogy ide eljussunk, szükségünk van a Középút fokozatos ösvényére, amely összeegyeztetett ezzel a két igazsággal.

english: [[Verse One]]
A fordítás a következő angol nyelvű változat alapján történt: http://www.fodian.net/World/1575.htm
A fordítás során némileg támaszkodtam Astus (Hadházi Zsolt) magyar fordítására, amely itt elérhető: http://zen.gportal.hu/gindex.php?pg=16772806&nid=2853376

Köszönet Hadházi Zsoltnak és Máthé Veronikának a javításokért.

Az ok, amiért új fordítást készítettem, az, hogy Astus fordításában a kifejezések nem egységesek, és így a versszakokban lévő visszautalások elvesztek, valamint a kommentárok fordítása Astusnál hiányzik. A megértést ez jelentősen megnehezíti. A jelen fordítás ezért inkább kiegészítésnek, mint teljesen új munkának tekintendő. Remélem, hogy azoknak, akik magyar nyelven szeretnék tanulmányozni a buddhista szövegeket, segítséget nyújt majd.

msmks
''Ha a dolgok "létezők" lennének, ahogy a bolondok képzelik, akkor a megszabadulás a nem-lét lenne?''

(A szamszára nem valós: ha a szamszára valódi/eredendően létező lenne, akkor a Megszabadulás a tökéletes nem-létezés lenne.)

A megszabadulás eme kettősség meghaladásában rejlik.

english: [[Verse Three]]
''Kezdetben a tanítónak azt érdemes mondania igazságkereső tanítványának, hogy minden létezik.
Később, amikor a tanítvány megértette a szándékát, és mentessé vált a ragaszkodástól, azt érdemes mondania:
"Minden dolog üres."''

(Az ürességgel kezdeni nem helyes: Az ösvény fokozatosan alkalmazott ügyes eszközökből áll. Az üresség tanítását nem szabad a kezdő tanítványok elé tárni.)

english: [[Verse Thirty]]
''Azok, akik nem értik a megkülönböztetés lényegét, csak tanulnak érdemek halmozása nélkül: az ilyen emberek elveszettek!''

(A bölcsesség önmagában nem elegendő az ösvényen, hanem érdemeket is halmoznunk kell: annak ellenére, hogy csak a minden dolgok ürességét felismerő bölcsesség eredményezhet Megszabadulást, érdemeket is gyűjtetnünk kell az ösvényen haladáshoz. A Megszabadulás nem érhető el a bölcsességgel egymagában, ez nem működik. A bölcsesség nem egy fogalmi igazság.)

english: [[Verse Thirty One]]
''Ahogy a Buddhák beszéltek "enyém"-ről és "én"-ről gyakorlati okokból, úgy beszéltek a halmazokról, az érzékterületekről, és az alapokról szintén gyakorlati okokból.''

(A fokozatos tanítás az alapvető dharmákról: minden más tanítást is érdemes idővel megvilágosítani a bölcsesség fokozatos fejlesztése által.)

english: [[Verse Thirty Three]]
''Amíg a tudat bizonytalan, addig Mára uralma alatt áll. Ha viszont szilárd, akkor nincs tévedésben.''

(Minden probléma és megoldás a saját tudatunkból ered: egy felkavart tudat Mára irgalmára van bízva; több és több karmát csinál. De egy ellenőrzött tudat nem követ el ilyen hibát. Az üresség tanítása biztosan segít ezen a ponton.)

english: [[Verse Thirty Six]]
''Mivel a Buddhák kijelentették, hogy a világ a nem-tudástól függ, talán nem helyes-e azt mondani, hogy ez a világ a megkülönböztetés eredénye?''

(Az egész világunk a múltbéli, nem-tudásból fakadó megkülönböztetésünk eredménye. A Függő-Keletkezés Kereke a "Nem-tudás"-sal kezdődik, ami az összes szenvedés gyökere. Minden dolog nem-kettősségének eme nem-tudásából fakad minden megkülönböztetés, minden karma-jelenség, és mind az öt halmaz. Minden érzékünk, szokásunk, viselkedésünk, érzékelésünk a felhalmozódott karmától függ, amely a múltban hozott döntéseinkből, múltbeli megkülönböztetésekből fakad. Az egész világ, ahogyan érzékeljük, ezen a karmán keresztül szűrődik el hozzánk. Nem valós, hanem az összegyűjtött karmától függően elképzelt.)

english: [[Verse Thirty Seven]]
''A karmát (minden megjelenési formájában), a következményekkel és az újraszületések helyeivel együtt a Buddhák teljesen elmagyarázták.
Megtanították a természetének és nem-keletkezésének teljes ismeretét is.''

(Az Élet Kerekének fokozatos tanítása: először a karmát és az újraszületéseket érdemes megtanítani, később további bölcsességeket adni hozzá.)

english: [[Verse Thirty Two]]
''Az a dolog, amely valamilyen okból ered, és nem marad fenn bizonyos feltételek nélkül, de eltűnik, amikor a feltételek hiányoznak: hogyan lehet ezt "létezőként" értelmezni?''

(A Függő-Keletkezés Kerekének 12 tagja mind üres: Minden üres az eredendő létezéstől, mert minden okoktól és feltételektől függ. Tehát nem lehet semmilyen valódi megszűnés.)

english: [[Verse Thirty Nine]]
''Amikről beszéltek, mint például az [[elemek|Nagy elemek]], arra szolgálnak, hogy összefüggjenek a tudatban; szétbomlanak azonnal, ahogy megérted őket. Minden bizonnyal tévesen alkotsz róluk elképzelést!''

(Az észlelés és a tudatosság fokozatos tanítása: ugyanez áll az észlelés és a tudatosság okaira is.)

english: [[Verse Thirty Four]]
''Mikor a nem-tudás megszűnik, mi is lehetne világosabb, mint hogy ami megszűnt, az a nem-tudásból fakadt?''

(A megszabadulás egyszerűen a nem-tudástól függő káprázat eltűnése. Semmi valós nem semmisül meg, semmi valós nem áll meg. A dolgok egyszerűen úgy tűnnek föl, ahogyan ténylegesen vannak; és ez elég a Megszabaduláshoz a szenvedéstől, félelmektől, nézetektől.)

Nincs valódi ok, következmény, okság, valódi dolgok a Függő-Keletkezés Kerekében.

english: [[Verse Thirty Eight]]
''Ha a Dzsinák azt állították, hogy csak a nirvána igazi, ebből milyen értelmes ember jutna olyan következtetésre, hogy a többi nem hamis?''

(De semmi sem eredendően létező a Függő-Keletkezés Kerekében: a bevezető tanítások alapjainak nem-kettős természetét is fel kell ismerni. Minden dharma üres az önálló létezéstől.)

A megkötözöttség és a megszabadultság valódi értelme: nem-tudással vagy nem-tudás nélkül? nincs semmiféle megszűnés.

english: [[Verse Thirty Five]]
''Létezés és nirvána: ezeket valójában nem kell megtalálni.
A nirvánát inkább úgy lehetne meghatározni, mint a létezés teljes ismerete.''

(A természetük valódi nem-kettősségének látása: nincs valódi ellentét a szamszára és a Nirvána közt. Amikor valaki közvetlenül megpillantja a szamszára valódi természetét, akkor az Nirvána.)

A megszabadulást úgy látni, mint valaminek a megszűnését, ez puszta illúzió.

english: [[Verse Six]]
''Az itt bemutatott erény ereje által
Minden lény halmozzon érdemeket és bölcsességet,
És ebből az érdemből és bölcsességből
Nyerje el mind a Felülmúlhatatlan Megvilágosodást.''

(Az érdemek és a bölcsesség halmozására is szükségünk van mindvégig. Gyakorolnunk kell az erkölcsöt és meg kell látnunk a valódi természetét. Mindkét igazságra szükség van: a függő-keletkezésre és az ürességre együtt, hogy elérjük a Megszabadulást. A függő-keletkezés önmagában nem elég. Az üresség önmagában nem elég. Mindkettő tökéletesítésére szükség van azáltal, hogy felismerjük a kettő elválaszthatatlanságát, a nem-kettősséget: nem kettő, nem egy. Az eredmény a szétválaszthatatlan trikaya: a Buddha tiszta teste, beszéde és elméje.)

english: [[Verse Sixty]]
''A tudatlanok azt képzelik, hogy a megsemmisülés valamilyen létrejött dolog megszűnése, a bölcsek úgy gondolják, hogy a létrejövés és a megsemmisülés is illúzió.''

(A Nirvána nem arról szól, hogy valami megsemmisül. Semmi sem létezik igazából, tehát semmit sem lehet megsemmisíteni. A szenvedésünk okai nem igazából létező dolgok, akkor hogyan lehetne őket valóban megszüntetni? A feladatunk ezek valódi természetének közvetlen megpillantása.)

Nincs valódi megszűnés (Megszabadulás), mert semmi sem létező valójában.

english: [[Verse Seven]]
''Egy összetett dolog felbomlik, ha fennállásának oka megszűnik. De hogyan lehet valamiről, amely természete szerint nem szűnik meg, úgy beszélni, mintha megszűnt volna?''

(Nincs valódi megszűnés a Kerék forgásában: Nem létezik ok következmény nélkül vagy következménnyel, és fordítva. Ha nincs valódi okság a függő-keletkezésben, akkor a Keréknek nincs valódi forgása, nincs valódi megszűnése a következményeknek az okok megszűnése miatt.)

De a Kerék nem teljesen nem-létező vagy haszontalan.

english: [[Verse Twenty]]
''Tehát összefoglalva:

Nincs keletkezés;
nincs megszűnés.

A keletkezés és megszűnés ösvényét viszont gyakorlatias céllal fejtették ki a Buddhák:''

(Nincs önálló függő-keletkezés, de ettől még nem nem-létező, vagy haszontalan: nincs önálló keletkezés vagy megszűnés, de ezek ügyes eszközökként alkalmazhatók bizonyos helyzetekben. A függő-keletkezés és a karma tanítása elengedhetetlen a kezdők számára.)

Fokozatos ösvényre van szükségünk, amely a Függő-Keletkezés Kerekén alapszik.

english: [[Verse Twenty One]]
''Azok, akik megértették, hogy
a függő-keletkezés mentes
a keletkezéstől és a megszűnéstől,
átjutottak a létezés óceánján,
amely nézetekből áll.''

(A függő-keletkezés tökéletesítése: szükségünk van egy ösvényre, amely fokozatosan alkalmazott ügyes eszközökből, erkölcsös módszerekből és tanításokból áll, de végül meg kell haladnunk minden ügyes eszközt és kettősséget. A függő-keletkezés tanítását úgy kell felfognunk, hogy nem tartalmaz valódi okokat, következményeket vagy okságot. A függő-keletkezés felfogását egyesítenünk kell minden dolgok ürességének belátásával. Ez a kettő nem ellentmondásos; igazából egymást támogatják, kiegészítik. Nincs függő-keletkezés üresség nélkül; és fordítva. Elszakíthatatlanok, nem-kettősek: nem kettő, nem egy.)

A bölcs és a bolond közötti különbség: a szamszára dolgai ürességének felismerése, beleértve a Függő-Keletkezés Kerekét is.

english: [[Verse Twenty Three]]
''Otthontalanok, elfogulatlanok, gyökértelenek, rögzítetlenek, teljesen a nem-tudásból emelkednek fel, kezdet, közép és vég nélkül;''

english: [[Verse Twenty Six]]
''Mag nélkül (mint az útilapu), vagy mint a gandharvák városa: tehát a félelmetes világ, a zűrzavar városa úgy tűnik fel, mint egy káprázat!''

(De a bölcset nem csapják be saját tudata teremtményei:)

english: [[Verse Twenty Seven]]
''A keletkezés megértésével megértetik a megszűnés;
a megszűnés megértésével megértetik a múlandóság;
a múlandóság megértésével megértetik a Szent Dharma.''

(Az ösvény ügyes eszközök fokozatos alkalmazásából áll. Az Élet Kerekének, a Függő-Keletkezésnek tanítása a múlandóság felismeréséhez vezet, amely elvezet minden dolog ürességének felismeréséig, és a nem-kettősséghez.)

De a függő-keletkezés megértésének tökéletesítésével az ürességgel való elválaszthatatlanságához jutunk.

english: [[Verse Twenty Two]]
''A világ, a nem-tudás miatt vakon, követve a vágyak áramlatát, és a bölcs, aki szabad a vágyaktól: hogyan lehetne a "jó"-ról való nézetük ugyanolyan?''

(A bölcs és a bolond közötti különbség: az egyik ismeri minden dolog valódi természetét és nem csapja be a saját tudata, a másik nem tudja minden dolog valódi természetét, becsapja a tudata, szellemektől fél és üldözi őket.)

Fokozatos ösvényre van szükség mind több és több bölcsességgel.

english: [[Verse Twenty Nine]]
''A közönséges embereknek, akiknek létezésen alapuló hozzáállásuk van, tudatukat klésák birtokolják, mert tévedésben vannak a létet és nem-létet illetően. Saját tudatuk téveszti meg őket!''

(A bolondot saját elméje bolondítja: a közönséges embereket saját elméjük csapja be, mert azt gondolják, hogy a dolgok vagy teljesen léteznek, vagy teljesen nem-léteznek; eközött a két véglet között csaponganak folyamatosan.)

english: [[Verse Twenty Four]]
''Azt mondják, hogy Brahma és a többiek, akik ebben a világban legvalóságosabbnak tűnnek, a nemes gondolkodású embernek hamisak. Akkor milyennek tűnhet a többi dolog?''

(Minden ilyen a három birodalomban. Nincs semmilyen kivétel.)

english: [[Verse Twenty Eight]]
''Azok, akik megértik a dolgokat, látják, hogy a dolgok múlandóak, hamisak, hiábavalóak, üresek, éntelenek, lényeg nélküliek.''

english: [[Verse Twenty Five]]
''Vitázó: Ha a halmazok nem semmisülnek meg, az Arhat nem tud belépni a nirvánába, akkor sem, ha a klésái kimerültek. Csak akkor szabadulhat meg, ha a halmazok megsemmisülnek.''

(A vitázó azt gondolja, hogy van valaki, aki megtisztul és megszabadul. Azt gondolja, hogy a Nirvána a halmazokon kívül van. Azt gondolja, van valaki, aki belép a Nirvánába; egy "nem-én", ami valójában "én"?)

english: [[Verse Nine]]
[1] I prostrate to the Mighty One
Who has taught about dependent arising,
The principle by which
Arising and disintegration are abandoned. (Homage)
From: Realizing the Profound Truth of Emptiness, by The Very Venerable Khenpo Tsultrim Gyamtso Rinpoche, Shenpen Osel, Issue 4, Vol.2, June 1998

[2] Those whose intelligence has gone beyond existence and nonexistence
And who do not abide [in any extremes]
Have realized the meaning of dependent arising,
The profound and unobservable [truth of emptiness].

[3] Those who see with their intelligence
That existence is like a mirage and an illusion
Are not corrupted by believing in
The extremes of earlier and later.

[4] By understanding arising, disintegration is understood.
By understanding disintegration, impermanence is understood.
By understanding impermanence
The truth of the genuine dharma is realized.

[5] Without a stable focus or location,
Not remaining and without root,
Arisen totally as a result of ignorance,
Without beginning, middle, or end . . .

[6] Without core, like a banana tree.
Like an unreal city in the sky,
The suffering world—the lands of confusion?br> Manifests in this way—like an illusion.

[7] To those students in search of Suchness
At first teachers should say, "Everything exists."
Then after they realize the meaning of this and abandon desire,
They will gain perfect transcendence.

[8] Those who realize that all entities are dependently arisen,
And just like a moon that appears in a pool of water,
Are neither true nor false,
Are not carried away by philosophical dogmas.

[9] Children are tricked by reflections
Because they take them to be real.
In the very same way, because of their ignorance,
Beings are imprisoned in the cages of their [conceptual] objects.

[10] The great ones, who with the eyes of primordial awareness
See that entities are just like reflections,
Do not get caught in the mire
Of so-called "objects."

[11] The immature are attached to form.
The moderate are free from attachment to [the sense objects],
And those endowed with supreme intelligence
Know the true nature of form and [by so knowing] are liberated.

[12] The awful ocean of existence
Is filled with the tormenting snakes of the afflictions.
But those whose minds are not moved even by thoughts of voidness
Have safely crossed over [its dangers].

[13] By the power of the virtue performed here
May all beings perfect the accumulations of merit and wisdom,
And from this merit and wisdom,
May they attain the twin dimensions of genuine [enlightenment].
[[Előszó]]
[[Tartalom (magyar)]]
[[Tartalom (angol)]]
[[Összes (magyar)]]
[[Összes (angol)]]
[[Lábjegyzetek (angol)]]

[[Szanszkrit fordítás|http://www.uwest.edu/sanskritcanon/dp/index.php?q=node%2F35&textID=6f0f62cf9e541939610]]
[[Kínai fordítás|http://cbeta.org/result/normal/T30/1575_001.htm]]
[[Tibeti fordítás|http://ccbs.ntu.edu.tw/BDLM/sutra/tibet/Tengyur/Sixty%20Verses%20on%20Reasoning.pdf]]
''Először is el kell utasítanod a nem-létet, minden hiba forrását. De most halld az érvet, amely a létet is elutasítja!''

(A fokozatos ösvény: Először eltávolítjuk a nem-létet a karma működésének megfigyelésével, amely a függő-keletkezés törvénye; azután eltávolítjuk a létet az összes dharma ürességére ráébredéssel. Azután egyesítjük ezt a kettőt azáltal, hogy meghaladjuk a függő-keletkezés és az üresség különállóságának látszatát. Minden nem létező, nem nem-létező, nem mindkettő és nem semelyik. A függő-keletkezés és az üresség, a Két Igazság kölcsönösen egymástól függenek, az egyik nem létezhet a másik nélkül. Ezek nem különböznek, ezek nem ugyanazok. Ezek elválaszthatatlanok, nem-különállóak: nem kettő, nem egy.)

A kettősség valódi természete szamszára és nirvána.

A kettősség létezés és nem-létezés.

english: [[Verse Two]]
A Nagy Elemek: a szanszkrit mahábhúta, s ez a föld, víz, tűz, levegő, amik minden rúpa (test) összetevői. de ezek nem atomok, hanem tulajdonságok: szilárdság, összetapadás (koherencia), hő, mozgás.
''Senki nem szabadulhat meg a létezéssel; senki nem haladhatja meg a létezést nem-létezéssel.

De a létezés és nem-létezés tökéletes ismeretével a nemes gondolkodású ember megszabadulhat.''

(A Középút: a Megszabadulás nem érhető el azáltal, hogy elfogadjuk a dolgokat eredendően létezőnek vagy abszolútnak, ezáltal folytatva ezt a szamszárikus létezést; és úgy sem érhető el, hogy minden létezését visszautasítjuk vagy minden nem-létezését hisszük el. A megszabaduláshoz saját magunk és/vagy minden más dolog nem-kettős természetének felismerése vezet.)

A megszabadulás az, amikor keresztüllátunk ezen a kettősségen.

english: [[Verse Four]]
''Ha a létezés hívei, akik továbbra is ragaszkodnak a léthez, továbbhaladnak útjukon, ebben semmi különös nincs;''

english: [[Verse Forty]]
''De az már igazán különös, ha a minden dolog múlandóságát hirdetők, akik Buddha módszerére támaszkodnak, továbbra is ragaszkodnak dolgokhoz.''

(A Buddha sosem tanította a Kerék tagjainak önálló létezését: a közönséges emberektől érthető, ha önálló létezésben hisznek, és némely dologhoz ragaszkodnak, másoktól pedig félnek. De buddhistákat látni, akik a Függő-Keletkezés Kereke tagjainak független létezésében hisznek, valamint erre a tévedésre alapozott módszereket alkalmaznak, nem elfogadható.)

english: [[Verse Forty One]]
''Vannak, akik független énben vagy független világban hisznek, sajnálatos! Állandóságon, múlandóságon és egyebeken alapuló nézetek fogságában vannak.''

(A független létezésen alapuló nézetek: a közönséges emberek tévedései..)

Valósnak hinni a függő-keletkezés tagjait szélsőséges tévedésekhez vezet.

english: [[Verse Forty Three]]
''Mikor "létezést" feltételezünk, akkor vágyból és haragból támadó borzasztó és helytelen nézetek kerítenek bennünket fogságukba. Ebből viták, háborúságok keletkeznek.''

(A független létezésben való hit minden nézet, ragaszkodás, félelem és szenvedés forrása.)

english: [[Verse Forty Six]]
''Ez a "létezés" minden nézet oka.

Az üresség ismerete minden nézettől és szenvedéstől megszabadít.

Enélkül^^*^^ a klésák nem kelnek fel.
Mikor ez teljesen megértődik, a nézetek és a klésák eltűnnek.''

(A nézetektől és a hozzájuk tartozó szenvedéstől való megszabadulás az alkotórészeik ürességének meglátásából adódik.)

És az üresség a Függő-Keletkezés megértésének tökéletesítésével ismerszik meg.

^^*^^ megjegyzés: itt az "enélkül" a "létezés"-re utal, az első sorban.

english: [[Verse Forty Seven]]
''Amikor valamiről "ezt" vagy "azt" mondanak, és ezt nem elemzés útján fedezték fel, vajon mely bölcs fog velük egyetérteni?''

(Ezen elemek egyike sem található, amikor keressük. Akkor miért higgyünk tovább az eredendő létezésében?)

Túl kell haladnunk a függő-keletkezésről alkotott nézeteinket.
Azt hinni, hogy saját magunk és a világ eredendően létezik, szélsőséges rögeszmékhez vezet.

english: [[Verse Forty Two]]
''Azoknak, akik a nem-tudás következtében a hamisat igaznak veszik, a megragadás, versengés és más dolgok sorrendje játszódik le.''

(Bármely nézet, vélemény elfogadása abszolútnak csak további ragaszkodáshoz, tanakodáshoz, szenvedéshez vezet.)

english: [[Verse Forty Nine]]
''Azok, akik azt állítják, hogy a feltételesen létező dolgok a valóságban megalapozottak, állandóságra alapozott nézetek hibáiba estek.''

(Állandóságra alapozott nézetek: némely hínajána-iskolák hibái.)

De a feltételes dolgok ürességét megértve nem eshetünk a szélsőséges nézetek hibáiba.

english: [[Verse Forty Four]]
''De hogyan ismerszik meg?
A függő-keletkezés ismeretével!

A Buddha, a valóságot ismerők közt a legnagyobb, azt is mondta, hogy ami függően-keletkezett, az nem keletkezett.''

(És az ürességnek ez a felismerése azáltal lehetséges, hogy először közvetlenül belátjuk a függő-keletkezést: Minden dolog valódi természetének látása annak felismerése, hogy minden dolog függőn-keletkezik. Minden üres a független létezéstől, mert függőn-keletkezik.)

A Középút: nem elfogadni bármely nézetet, nem elutasítani az összes nézetet.

english: [[Verse Forty Eight]]
''De azok, akik meggyőződtek róla, hogy a feltételes dolgok olyanok, mint a Hold a vízen, nem igaz és nem hamis, nem eshetnek szélsőséges nézetek csapdáiba.''

(Ők azok, akik nem maradnak meg egyik nézetben sem: akik megértik minden dolgok káprázat mivoltát, minden dolgok nem-kettősségét, nem téveszthetőek meg, és a tudatuk nyugodt.)

Minden nézet valami független létező feltételezésén alapul, és szükségszerűen szenvedéshez vezet, mert nem tükrözi a valóságot.

english: [[Verse Forty Five]]
''Habár úgy tűnik, mintha egy megsemmisített dolog nem-létező lenne, valójában nem semmisül meg, ha megértjük, hogy összetett. Kinek tűnik úgy? Hogyan mondhatja rá bárki, hogy megszűnt?''

(Nincs igazi keletkezés, nincs igazi megszűnés. Mikor valaki megérti, hogy nincs igazi keletkezés, ezzel azt is megérti, hogy nem lehet igazi megszűnése sem semminek.)

Nincs valódi megszűnése az öt halmaznak.

english: [[Verse Eight]]
 - érvelés hatvan versben (ford.: hajovonta)
Nágárdzsuna mester: Juktisastiká
[[Verse One]]
[[Verse Two]]
[[Verse Three]]
[[Verse Four]]
[[Verse Five]]
[[Verse Six]]
[[Verse Seven]]
[[Verse Eight]]
[[Verse Nine]]
[[Verse Ten]]
[[Verse Eleven]]
[[Verse Twelve]]
[[Verse Thirteen]]
[[Verse Fourteen]]
[[Verse Fifteen]]
[[Verse Sixteen]]
[[Verse Seventeen]]
[[Verse Eighteen]]
[[Verse Nineteen]]
[[Verse Twenty]]
[[Verse Twenty One]]
[[Verse Twenty Two]]
[[Verse Twenty Three]]
[[Verse Twenty Four]]
[[Verse Twenty Five]]
[[Verse Twenty Six]]
[[Verse Twenty Seven]]
[[Verse Twenty Eight]]
[[Verse Twenty Nine]]
[[Verse Thirty]]
[[Verse Thirty One]]
[[Verse Thirty Two]]
[[Verse Thirty Three]]
[[Verse Thirty Four]]
[[Verse Thirty Five]]
[[Verse Thirty Six]]
[[Verse Thirty Seven]]
[[Verse Thirty Eight]]
[[Verse Thirty Nine]]
[[Verse Forty]]
[[Verse Forty One]]
[[Verse Forty Two]]
[[Verse Forty Three]]
[[Verse Forty Four]]
[[Verse Forty Five]]
[[Verse Forty Six]]
[[Verse Forty Seven]]
[[Verse Forty Eight]]
[[Verse Forty Nine]]
[[Verse Fifty]]
[[Verse Fifty One]]
[[Verse Fifty Two]]
[[Verse Fifty Three]]
[[Verse Fifty Four]]
[[Verse Fifty Five]]
[[Verse Fifty Six]]
[[Verse Fifty Seven]]
[[Verse Fifty Eight]]
[[Verse Fifty Nine]]
[[Verse Sixty]]
[[Első vers]]
[[Második vers]]
[[Harmadik vers]]
[[Negyedik vers]]
[[Ötödik vers]]
[[Hatodik vers]]
[[Hetedik vers]]
[[Nyolcadik vers]]
[[Kilencedik vers]]
[[Tizedik vers]]
[[Tizenegyedik vers]]
[[Tizenkettedik vers]]
[[Tizenharmadik vers]]
[[Tizennegyedik vers]]
[[Tizenötödik vers]]
[[Tizenhatodik vers]]
[[Tizenhetedik vers]]
[[Tizennyolcadik vers]]
[[Tizenkilencedik vers]]
[[Huszadik vers]]
[[Huszonegyedik vers]]
[[Huszonkettedik vers]]
[[Huszonharmadik vers]]
[[Huszonnegyedik vers]]
[[Huszonötödik vers]]
[[Huszonhatodik vers]]
[[Huszonhetedik vers]]
[[Huszonnyolcadik vers]]
[[Huszonkilencedik vers]]
[[Harmincadik vers]]
[[Harmincegyedik vers]]
[[Harminckettedik vers]]
[[Harmincharmadik vers]]
[[Harmincnegyedik vers]]
[[Harmincötödik vers]]
[[Harminchatodik vers]]
[[Harminchetedik vers]]
[[Harmincnyolcadik vers]]
[[Harminckilencedik vers]]
[[Negyvenedik vers]]
[[Negyvenegyedik vers]]
[[Negyvenkettedik vers]]
[[Negyvenharmadik vers]]
[[Negyvennegyedik vers]]
[[Negyvenötödik vers]]
[[Negyvenhatodik vers]]
[[Negyvenhetedik vers]]
[[Negyvennyolcadik vers]]
[[Negyvenkilencedik vers]]
[[Ötvenedik vers]]
[[Ötvenegyedik vers]]
[[Ötvenkettedik vers]]
[[Ötvenharmadik vers]]
[[Ötvennegyedik vers]]
[[Ötvenötödik vers]]
[[Ötvenhatodik vers]]
[[Ötvenhetedik vers]]
[[Ötvennyolcadik vers]]
[[Ötvenkilencedik vers]]
[[Hatvanadik vers]]
''Nágárdzsuna válasza:
Ha valaki tökéletes tudással látja azt, ami a nem-tudásból következően megjelenik, sem keletkezést, sem megsemmisülést nem észlel.''

(A Nirvána nem a halmazok megszűnése. Nincs valódi keletkezés; tehát nem lehet semmilyen valódi megszűnés sem. Ha valaki tökéletesen megérti a függő-keletkezést, akkor felismeri, hogy nincs keletkezés és nincs megszűnés.)

english: [[Verse Ten]]
''Ez a nirvána - az ember feladata elvégeztetett. (De) ha különbséget tesz, éppen miután megismerte a Dharmát,''

(A Nirvána nem különböző vagy különálló a Szamszárától. Nem valahol máshol van, vagy a halmazokon kívül. Sem belül, sem kívül. A feladatunk a szamszára, az öt halmaz valódi természetének megpillantása.)

Nincsenek valódi újraszületések.

english: [[Verse Eleven]]
''Vitázó: Ha a szamszára megszűnik annak a szerzetesnek, akinek a klésái kimerültek, akkor miért tagadnák a Tökéletes Buddhák, hogy a szamszárának van kezdete?''

(A vitázó azt hiszi, hogy a szamszárának van kezdete és vége.)

english: [[Verse Thirteen]]
''Mikor valamilyen káprázat felmerül vagy eltűnik, azt, aki felismeri a káprázatot, nem zavarja össze, de aki nem ismeri fel, az vágyakozni kezd.''

(Keresztüllátni az illúzión: a Szamszára egyszerűen annyit tesz, hogy nem látjuk a világ káprázat-mivoltát és becsapva lenni; szellemeket üldözni. A Megszabadulás egyszerűen annyit tesz, hogy látjuk a szamszára dolgainak káprázat-mivoltát és nem zavartatni magunkat általuk.)

english: [[Verse Sixteen]]
''Amikor valaki értelmével megérti, hogy a létezés káprázat, többé nem szennyezik tudatát kezdetekre és végekre utaló nézetek.''

(Túllátni azon az elképzelésen, hogy a szamszára megszűnik: tudván, hogy minden káprázat, hogy a szamszára káprázat, nem gondoljuk többé, hogy a szamszárának van kezdete vagy vége.)

A Függő Keletkezés Kerekének valódi jelentése:
Nincs valódi keletkezés vagy megszűnés.

english: [[Verse Seventeen]]
''Aki azt képzeli, hogy akár a legkisebb dolog is létrejön: az ilyen tudatlan ember nem érti a a függő-keletkezést!''

(Semmi sem születik újra vagy szabadul meg: látnunk kell, milyen a függő-születések, az újraszületések valódi természete. Nincs folytonosság, sem szakadás az életek között, vagy a szamszárából a Nirvánába való átmenetben. Azt gondolni, hogy a dolgok valóban létrejönnek vagy megsemmisülnek a függő-keletkezésben, ez a tanítás lényegének félreértése.)

A szamszárának nincs igazi kezdete vagy vége.

english: [[Verse Twelve]]
''Bármi, ami mástól függően jön létre, az nem önmagától fogva létezik. Ami nem önmagától létezik, azt hogyan lehetne "létező"-nek nevezni?''

(Az okságnak, vagy a függő-keletkezésnek nincs valódi létezése. Minden üres a független léttől, mert minden függőn-keletkezik. Ha viszont minden üres, hogyan beszélhetünk bármiről úgy, mintha valami okozta volna?)

Az Élet Kerekének nincs valódi megszűnése.

english: [[Verse Nineteen]]
''Nágárdzsuna válasza:
Azt mondani, hogy kezdete volt, ez egyértelműen egy nézethez való ragaszkodás lenne. Hogyan lehetne valaminek, amely függően-keletkezett, kezdete és vége? (vagy volt "előtte" és "utána"?)''

(A szamszára határtalan. Nincs kezdet, nincs vég: mivel minden függően-keletkezett, nincs valódi keletkezés, nincs valódi kezdet és nincs valódi vég. A megszabadulás nem valaminek a vége, ami valamikor elkezdődött, és most valódi létezése van.)

A szamszára olyan, mint egy illúzió, egy álom - ez a lényeg.

english: [[Verse Fourteen]]
''Azok, akik azt képzelik, hogy bármely összetett dolog keletkezéssel vagy pusztulással bír, azok nem értik a függő-keletkezés kerekének mozgását.''

(Nincs valódi keletkezés vagy megszűnés a függő-keletkezésben/Élet Kerekében: minden függőn-keletkezik; ezért semmi sem létezhet eredendően. Nincs valódi keletkezés, megszűnés, ok, okozat, okság. Az Élet Kerekét, a függő-keletkezés törvényét úgy kell felfogni, hogy nincs benne semmi eredendően létező.)

english: [[Verse Eighteen]]
''Hogyan lehetne egy korábban létrehozott dolgot nem-létezővé tenni újra? Nem, igazából a világ mentes a kezdettől és végtől, olyan, mint egy káprázat.''

(A szamszára olyan, mint egy káprázat. Egy eredendően létező dolognak (vagy egy életnek a szamszárában) nem lehetne véget vetni.)

english: [[Verse Fifteen]]
Though something apparently is annihilated by being destroyed, it is not destroyed when one thoroughly understands it to be compound. To whom will it be evident? How could one speak of it as dissolved?

(No real origination, no real cessation. When one understand that there is no real origination, then on understand that there could be no real cessation of anything.)

No real extinction of the five aggregates

magyar: [[Nyolcadik vers]]
Those who imagine that something compounded possesses origination or destruction do not understand the movement of the wheel of dependent origination.

(No real origination and cessation in dependent origination / the Wheel of Life: Everything is dependently arisen; because of that nothing can be inherently existing. There is no real origination, cessation, cause, effect, causality. The Wheel of Life, the law of dependent origination, should be understood without anything inherently existing in it.)

magyar: [[Tizennyolcadik vers]]
This is nirvana in this very life - one's task is accomplished. But if a distinction is made here, just after knowledge of the Dharma -

(Nirvana is not different or separate form Samsara. It is not somewhere else, or outside of the aggregates either. Not inside, not outside. It is just a matter of seeing the real nature of samsara, of the five aggregates.) No real rebirths

magyar: [[Tizenegyedik vers]]
How could what has previously been generated later be negated again? No, actually the world, devoid of an initial and a final limit, appears like an illusion.

(Samsara is like an illusion. An inherently existent thing (or life in samsara) would not be able to be terminated.)

magyar: [[Tizenötödik vers]]
The magnanimous have neither thesis nor contention. How can there be an opposing thesis to those who have no thesis?

(The Middle Way consists of not accepting any view as absolute, nor rejecting all views as completely useless. So the Wheel of dependent origination and its elements is not taken as an absolute truth with real elements and real causality; nor is it totally rejected as if completely useless. It is useful as an adapted skillful means along the path, but it need to be combined with more and more wisdom, gradually realizing the emptiness of all of its elements.)

magyar: [[Ötvenedik vers]]
If there were a standpoint, there would be passion and dispassion. But the great souls without standpoint have neither passion nor dispassion.

(Dispassion is not enough for Liberation: Liberation is not about doing something, or not doing something. The Middle Way consist of staying away from the extremes of passion and dispassion; the extremes of absolute paths, and rejecting all paths.) Emptiness alone is not sufficient

magyar: [[Ötvennyolcadik vers]]
The simple-minded are attached to material form, those of middling level attain absence of the klesas,
but those of supreme understanding are liberated by knowing the nature of form. [11]

(Artificial dhyanas are not enough for total Liberation; only directly knowing the real nature of everything is Liberation.)

magyar: [[Ötvenötödik vers]]
When the magnanimous see with their eye of knowledge that things are like a reflection, they are not trapped in the swamp of so-called 'objects'. [10]

(Realizing the real nature of the illusions: But the wise are not fooled by those illusion like objects created in dependence of their own mind. And having realized that is enough to be Liberated from their grasps.)

Conclusion on a Middle Way path compatible with non-duality Virtuous methods alone are not sufficient

magyar: [[Ötvennegyedik vers]]
Those for whom the wavering mind does not waver, not even at ** the thought of the void **, have crossed the awful ocean of existence that is agitated by the monsters of the klesas. [12]

(Emptiness is not enough for Liberation. There is no absolute view. The Buddha has never taught any absolute view, or absolute truth. Liberation is not gained by grasping at any view, not even at emptiness.) We need both virtuous methods and wisdom together

magyar: [[Ötvenkilencedik vers]]
By taking any standpoint whatsoever one is attacked by the twisting snakes of the klesas.
But those whose minds have no standpoint are not caught.

(The Middle Way consists of staying away from all extremes. All views are flawed because bases on the belief in the inherent existence of something or another. But nothing is inherently existing, nor completely non-existent. That is why a wise one doesn’t grasp at any view, nor reject them all. He understand their non-dual nature, their relativity: not absolute, but some could be useful depending on the situation.) The fools are trapped by their own illusions and ignorance

magyar: [[Ötvenegyedik vers]]
The faults of the klesas that torment due to false knowledge do not arise for those who understand the meaning of judgments concerning being and non-being.

(Morality, discriminating between wholesomeness and unwholesomeness is not enough for total Liberation. One need to see the relativity of all judgments and transcend all dualities, including the duality of existence vs. non-existence.)

magyar: [[Ötvenhetedik vers]]
One awakens desires through thinking of a pleasant [thing]; one becomes free from desires through turning away from it;
but one obtains nirvana by seeing it to be void like a phantom.
(Renunciation is not enough for total Liberation; only directly knowing the real nature of everything is Liberation.)

magyar: [[Ötvenhatodik vers]]
Just as a fool is attached to a reflection through conceiving it to be true, so the world is trapped in the cage of objects through stupidity. [9]

(Our suffering is caused by believing in the creations of our own mind.)

The wises can are free by seeing through the creations of their own mind

magyar: [[Ötvenharmadik vers]]
How can those whose mind takes a stand avoid the strong poison of the klesas? Even if they live an ordinary [life], they are consumed by the snakes of the klesas.

(Rejecting all views and living an ordinary life is not enough. Those who accept views as absolute believe in something inherently existent, and will either fight for it, desire it, or fear it. All of this conditioning will create much suffering.)

magyar: [[Ötvenkettedik vers]]
Those who do not see reality believe in samsara and nirvana, but those who see reality believe in neither.

(Transcending the duality samsara vs. Nirvana. Those who do not understand think that samsara and Nirvana are different, in opposition, or separate. But they are not different, nor the same. It is not a matter of accepting one and rejecting the other.)

magyar: [[Ötödik vers]]
If the advocates of being, who continue clinging to being, go on in the same way, there is nothing strange about that;

magyar: [[Negyvenedik vers]]
+ But how is it thoroughly known? +
+ By seeing dependent origination! +

The [Buddha], best among knowers of reality, also said that what is dependently born is unborn.

(And this realization of emptiness is gained by first directly seeing dependent origination: The real nature of everything is seen by realizing that everything is dependently arisen. Everything is empty of inherent existence because dependently arisen.)

The Middle way: not accepting any view, not rejecting all views

magyar: [[Negyvennyolcadik vers]]
But those who are convinced that conditioned things are like the moon in the water, neither true nor false, are not carried away by dogmas. [8]

(Those who are not abiding in any view: But those who know about the illusory nature of everything, the non-duality of everything, are not fooled by those various views, and their mind is calm.)

All views are based on the belief something inherently existing, and necessarily lead to suffering because not in accord with reality

magyar: [[Negyvenötödik vers]]
Those who postulate that conditioned things are established in reality are overtaken by faults related to permanence and the rest.

(Views based on inherent existence: The mistakes of some Hinayanists.)

But knowing the emptiness of conditioned things, one is not obsessed by those extreme views.

magyar: [[Negyvennegyedik vers]]
For those who ?oppressed by false knowledge ?take the untrue as true, the sequence of seizing, contending, and so forth will arise.

(Accepting any view, any knowledge as absolute, leads to more grasping, attachment, suffering?

magyar: [[Negyvenkilencedik vers]]
But it is strange indeed that the proponents of the impermanence of everything, who rely on the Buddha's method, contentiously cling to things.

(The Buddha never taught the inherent existence of the elements of the Wheel: It is expected to see ordinary people believing in inherent existence and clinging to some while fearing other things. But to see Buddhists believing in the inherent existence of the elements of the Wheel of dependent origination, and clinging to methods based on those mistakes is not acceptable.)

magyar: [[Negyvenegyedik vers]]
+ That "being" is the cause of all dogmas. +

Knowing emptiness permits to be free from all views and all suffering

Without it the klesas do not arise.
When this is thoroughly understood, dogmas and klesas disappear.

(Liberation from all of those obsessing views, and their suffering, is gained by seeing the emptiness of all of their elements.)

And emptiness is known through perfecting our understanding of Dependent Origination

magyar: [[Negyvenhetedik vers]]
When one affirms 'being' there is a seizing of awful and vicious dogmas that arise from desire and hatred. From that contentions arise.

(The belief in inherent existence is the source of all views ?of all attachments, fears, and suffering.)

magyar: [[Negyvenhatodik vers]]
Those who adhere to a self or to the world as unconditioned, Alas! They are captivated by dogmas about 'permanent', 'impermanent', and so forth.

(Views based on inherent existence: The mistakes of ordinary people..)

Thinking there is real elements in dependent origination leads to mistakes about the extreme views

magyar: [[Negyvenharmadik vers]]
When "this" and "that," said about something, are not perceived through analysis, what wise man will contentiously maintain that "this" or "that" is true?

(None of those elements can be found when sought. So why continue to believe in their inherent existence?)

Going beyond any view about dependent origination

Thinking the self and world are inherently existing leads to obsession extreme views.

magyar: [[Negyvenkettedik vers]]
One is not liberated by being; one does not transcend present existence by non-being.

But by thorough knowledge of being and non-being the magnanimous are liberated.

(The Middle Way: Liberation is not gained by accepting things as inherently existing or absolute, and continuing this samsaric life; nor by rejecting everything or opting for the complete non-existence of everything. Liberation is gained by realizing the real non-dual nature of our own self and or everything.)

Liberation is gained by seeing through this duality

magyar: [[Negyedik vers]]
Nargarjuna’s Reply: To say there was a beginning would clearly be holding on to a dogma. How can that which is dependently co-arisen have a first and a last? (or a before and after)

(Samsara is boundless ?no beginning, no ending: Because everything is dependently arisen, there is no real origination; no real beginning and no real ending. Liberation is not about ending something that has started, and has real existence.)

Samsara is like an illusion, a dream - that is the whole point

magyar: [[Tizennegyedik vers]]
Debater: If the skandhas are not annihilated an Arhat does not enter nirvana, though his klesas are exhausted. Only when the skandhas have been annihilated is he liberated.

(The opponent thinks somebody is being purified and being Liberated. He thinks there is a Nirvana outside of the aggregates. He thinks someone is entering Nirvana; a no-self that is a self ?)

magyar: [[Kilencedik vers]]
Whatever arises depending on this and that has not arisen substantially. That which has not arisen substantially: How can it literally be called 'arisen'?

(No real causality, or dependent origination: Everything is empty of inherent existence because dependently arisen. If it is empty, how can we talk about anything being caused?)

No real cessation of the Wheel of Life

magyar: [[Tizenkilencedik vers]]
Those whose intelligence has transcended being and non-being and is unsupported have discovered the profound and non-objective meaning of 'condition'. [2]

(The Buddhas, who have transcended the duality of existence vs. non-existence, who are abiding without abiding, have realized the perfection of the meaning of dependent origination, the Union of The Two Truths -- the union of dependent origination and emptiness, the inseparability of appearances and emptiness -- which is beyond all conceptualization, beyond all views, the Middle Way.)

To get there we need a Middle Way gradual path compatible with this inseparability of the two truths

magyar: [[Első vers]]
While the ignorant imagine that annihilation pertains to a created thing that is dissolved, the wise are convinced that annihilation of something created is an illusion.

(Nirvana is not about eliminating something. Nothing really exist, so nothing can really be annihilated. The causes of our suffering do not really exist, so how could they be real eliminated. It is just a matter of directly seeing their real nature.)

There is no real cessation (Liberation) because nothing is really existing in the first place

magyar: [[Hetedik vers]]
One who comes to see by means of his understanding that existence is like a mirage and an illusion is not corrupted by dogmas based on an initial or a final limit. [3]

(Going beyond the illusion of the cessation of samsara: Knowing that everything is like an illusion, that samsara is like an illusion, one doesn’t think there is a beginning or an end to samsara.)

The real meaning of the Wheel of Dependent Origination

No real dependent origination, or cessation 

magyar: [[Tizenhetedik vers]]
Existence and nirvana: These two are not really to be found.

Instead, nirvana may be defined as the thorough knowledge of existence.
(A matter of seeing their real non-dual nature: There is no real opposition: samsara vs. Nirvana. When on has directly seen the real nature of samsara, then it is Nirvana.)

Liberation as a cessation is just an illusion

magyar: [[Hatodik vers]]
When one thinks something illusory arises or is destroyed, one who recognizes the illusion is not bewildered by it, but one who does not recognize it longs for it.

(Seeing through the illusions: Samsara is simply not seeing the illusory nature of the world and being fooled by it; chasing ghosts. Liberation is simply seeing the illusory nature of the elements of samsara and not being fooled by them.)

magyar: [[Tizenhatodik vers]]
May all people by this merit
accumulate merit and insight and
obtain the two goods
that arise from merit and insight. [13]

(We need both accumulations of merit and wisdom together all the time. We need both virtuous methods and realizing their real nature. We need both truths: dependent origination and emptiness together to gain Liberation. Dependent origination alone is not enough. Emptiness alone is not enough. We need to perfect them both by realizing their inseparability, their non-duality: not two, not one. The result is the inseparable trikaya: the purified body, speech and mind of a Buddha.)

magyar: [[Hatvanadik vers]]
Nargarjuna’s Reply:

When one sees with correct knowledge that which arises conditioned by ignorance,
no origination or destruction whatsoever is perceived.
(Nirvana is not about the cessation of the aggregates: There is no real origination in the first place; so there cannot be any real cessation. When one really understand dependent origination then one realize that there is no origination, and no cessation.)

magyar: [[Tizedik vers]]
Debater: If samsara has stopped for a monk whose klesas are exhausted, then why would the Perfect Buddhas deny that it has a beginning?

(The debater thinks that samsara has a beginning and an ending.)

magyar: [[Tizenharmadik vers]]
To begin with, a teacher should say to his truth-seeking student that everything exists.
Later, to the student who understands the meaning and is free from attachment, he should say
"All things are void."[7]

(Starting with emptiness is not correct: The path is composed of gradual adapted skillful means. Emptiness should not be presented to a beginners.)

magyar: [[Harmincadik vers]]
When ignorance ceases, how can it not be clear that what ceases was imagined by ignorance?

(Liberation is simply the cessation of the illusions created in dependence of this ignorance. Nothing real is annihilated, nothing real is stopped. Things are just seen for what they really are; and that is enough to be Liberated from all grasping, fears, suffering.)

There is no real causes, effects, causality, this-that in the Wheel of Dependent Origination

magyar: [[Harmincnyolcadik vers]]
When the Jinas have stated that nirvana alone is true, what learned person will then imagine that the rest is not false?

(But nothing is inherently existing in the Wheel of dependent origination: Ultimately the real non-dual nature of all of the elements of those preliminary teachings have to be realized. All dharma are empty of inherent existence.)

The real meaning of being bound and liberated: with or without ignorance ? no cessation of anything

magyar: [[Harmincötödik vers]]
Things spoken of, such as the great elements, are made to cohere in consciousness; they are dissolved by understanding them. Certainly they are falsely imagined!

(The gradual teachings about perception and consciousness: the same for the causes of perception and consciousness.)

magyar: [[Harmincnegyedik vers]]
That which originates due to a cause and does not abide without certain conditions, but disappears when the conditions are absent: How can it be understood to 'exist'?

(The 12 steps of the Wheel of dependent origination are all empty: Everything is empty of inherent existence because dependent on causes and conditions. So there cannot be any real cessation.)

magyar: [[Harminckilencedik vers]]
Those who do not understand the meaning of separation but merely keep on learning without enacting merit:
Such base people are lost!

(Wisdom alone is not enough on the path, we need to accumulate merit: Even though only the wisdom realizing the emptiness of all things can result in total Liberation, one still need to accumulate merit along the path. Liberation is not gained by accumulating wisdom alone; that would not work. Wisdom is not a conceptual truth.)

magyar: [[Harmincegyedik vers]]
Since the Buddhas have stated that the world is conditioned by ignorance, does it not stand to reason that this world is a result of discrimination?

(Our whole world is the result of past discriminations based on ignorance. The Wheel of dependent origination starts with "ignorance" as the root cause of all suffering. From this ignorance of the real non-dual nature of everything, comes all discrimination, all karma formation, and all five aggregates. All of our senses, habits, conditioning, perceptions are conditioned by accumulated karma that were the result of past choices, past discrimination. The whole world we perceive is filtered though this karma. It is not real but imagined / conditioned by our accumulated karma.)

magyar: [[Harminchetedik vers]]
As long as mind is unstable it is [under] Mara's dominion. If it is as [has been explained], there is surely no mistake [in maintaining non-origination].

(All problems and all solutions come from our own mind: An agitated mind is at the mercy of Mara; creating more and more karma. But a controlled mind is making no such mistake. Teaching emptiness certainly could help here.)

magyar: [[Harminchatodik vers]]
Just as the Buddhas have spoken of 'my' and 'I' for pragmatic reasons, so they have also spoken of the skandhas, the sense-fields, and the elements for pragmatic reasons.

(The gradual teachings about the elementary dharmas: all other teachings should also be clarified after a while by gradually adding wisdom to these teachings.)

magyar: [[Harmincharmadik vers]]
Karma [in all its variety], together with its results and the places of rebirth have also been fully explained [by the Buddhas].
[They] have taught as well full knowledge of its nature and its non-origination.

(The gradual teaching about the Wheel of Life: Karma and rebirths should be taught first, later adding more wisdom to them.)

magyar: [[Harminckettedik vers]]
If things were 'true' as fools imagine, why not accept liberation as tantamount (i.e. equivalent) to non-being?

(Samsara is not real: If samsara was real / inherently existent, then Liberation would be like complete non-existence.)

Liberation is gained by transcending this duality

magyar: [[Harmadik vers]]
One who imagines that even the most subtle thing arises: Such an ignorant man does not see what it means to be dependently born!

(Nothing is being reborn or Liberated: One has to see the real nature of being dependently born, of rebirths. There is no continuity, nor discontinuity between lives, or from samsara to Nirvana. To think that things are really arising or ceasing with dependent origination is to miss the point of this teaching.) No real beginning or ending of samsara

magyar: [[Tizenkettedik vers]]
A compound thing quieted due to a spent cause is understood to be spent. But how can what is not spent by nature be spoken of as spent?

(No real cessation by the reversal of the Wheel: There is no cause with or without an effect; and vice versa. If there is no real causality or dependent origination, then there is no real reversal of the Wheel, no real cessation of effects due to the cessation of the causes.)

But the Wheel is not completely non-existent or useless either

magyar: [[Huszadik vers]]
It is said that Brahma and the others, who appear to this world to be most true, are, to the noble, false. What of the rest, apart from that?

(Everything in the three realms is like that. There is no exception at all.)

magyar: [[Huszonnyolcadik vers]]
Those who understand things see that things are impermanent, fraudulent, vain, empty, selfless, and void.

magyar: [[Huszonötödik vers]]
Common people who hold a positivistic attitude are dominated by klesas, due to the fault of being mistaken about being and non-being. They are deceived by their own minds!

(The fool is fooled by his own mind: Ordinary people are fooled by their own mind, thinking things either exist or do not exist completely; oscillating continuously between those two extremes.)

magyar: [[Huszonnegyedik vers]]
The world, blinded by ignorance, following the current of craving, and the wise, who are free from craving: How can their view of the good be similar?

(The difference between the wise and the fool: One knows the real nature of everything and is not fooled by his own mind, the other doesn’t know the real nature of everything and is fooled by his own mind, chasing and fearing ghosts.)

The need to for a gradual path with more and more wisdom

magyar: [[Huszonkilencedik vers]]
So to conclude:
There is no origination;
there is no destruction.

The path of origination and destruction has however been expounded by the Buddhas for a practical purpose:

(No absolute dependent origination, but still it is not completely non-existent, or useless: There is no absolute origination and cessation; but those are used as adapted skillful means depending on the situation. The teachings of dependent origination, of karma, ?are necessary for beginners.)

We need a gradual path based on the Wheel of Dependent Origination

magyar: [[Huszonegyedik vers]]
Without a core (like a plantain), or like the city of gandharvas: Thus the dreadful world ?a city of confusion ?appears like an illusion! [6]

(But the wise is not fooled by the creations of his own mind:)

magyar: [[Huszonhetedik vers]]
Homeless, non-objective, rootless, unfixed, arising wholly through ignorance, without a beginning, middle or end; [5]

magyar: [[Huszonhatodik vers]]
Those who have come to understand that
dependent co-origination is devoid of
origination and destruction
have crossed the ocean of existence,
consisting of dogmas.

(The perfection of dependent origination: One need to use a gradual path compose of progressive adapted skillful means, virtuous methods and teachings, but ultimately one has to go beyond all adapted skillful means and beyond all dualities. The teaching of dependent origination has to be understood as consisting of no real causes, effects or causality. Dependent origination has to be united with the realization of the emptiness of its elements. Those two are not contradictory; they are in fact mutually supportive, complementary. There is no dependent origination without emptiness; and vice versa. They are inseparable, non-dual: not two, not one.)

The difference between the wise and the fool: realizing the emptiness of the elements of samsara, including the elements of the Wheel of Dependent Origination

magyar: [[Huszonharmadik vers]]
By knowing origination, destruction is known;
by knowing destruction, impermanence is known;
by knowing impermanence the Holy Dharma is understood. [4]

(The path is composed of gradual adapted skillful means. The teachings of the Wheel of Life, of dependent origination, lead to the realization of impermanence, which will lead to the realization of the emptiness of everything, and to non-duality.)

But the perfection of the understanding of dependent origination leads to its inseparability with emptiness

magyar: [[Huszonkettedik vers]]
First you must reject non-being, the source of all faults. But now hear the argument by which being also is rejected!

(The gradual path: First eliminating nihilism by observing the working of karma, the law of dependent origination; then eliminating realism by realizing the emptiness of all dharmas. Then uniting those two by going beyond the duality dependent origination vs. emptiness. Everything is not existent, not non-existent, not both, not neither. Dependent origination and emptiness, the Two Truths, are interdependent, one cannot exist without the other. They are not different, not the same. They are inseparable, non-dual: not two, not one.)

The real nature of the duality samsara vs. Nirvana

The duality being vs. non-being

magyar: [[Második vers]]
1. [[Those whose intelligence has transcended being and non-being and is unsupported have discovered the profound and non-objective meaning of 'condition'. [2]|Verse One]]
2. [[First you must reject non-being, the source of all faults. But now hear the argument by which being also is rejected!|Verse Two]]
3. [[If things were 'true' as fools imagine, why not accept liberation as tantamount (i.e. equivalent) to non-being?|Verse Three]]
4. [[One is not liberated by being; one does not transcend present existence by non-being. But by thorough knowledge of being and non-being the magnanimous are liberated.|Verse Four]]
5. [[Those who do not see reality believe in samsara and nirvana, but those who see reality believe in neither.|Verse Five]]
6. [[Existence and nirvana: These two are not really to be found. Instead, nirvana may be defined as the thorough knowledge of existence.|Verse Six]]
7. [[While the ignorant imagine that annihilation pertains to a created thing that is dissolved, the wise are convinced that annihilation of something created is an illusion.|Verse Seven]]
8. [[Though something apparently is annihilated by being destroyed, it is not destroyed when one thoroughly understands it to be compound. To whom will it be evident? How could one speak of it as dissolved?|Verse Eight]]
9. [[Debater: If the skandhas are not annihilated an Arhat does not enter nirvana, though his klesas are exhausted. Only when the skandhas have been annihilated is he liberated.|Verse Nine]]
10. [[Nargarjuna’s Reply: When one sees with correct knowledge that which arises conditioned by ignorance, no origination or destruction whatsoever is perceived.|Verse Ten]]
11. [[This is nirvana in this very life - one's task is accomplished. But if a distinction is made here, just after knowledge of the Dharma -|Verse Eleven]]
12. [[One who imagines that even the most subtle thing arises: Such an ignorant man does not see what it means to be dependently born!|Verse Twelve]]
13. [[Debater: If samsara has stopped for a monk whose klesas are exhausted, then why would the Perfect Buddhas deny that it has a beginning?|Verse Thirteen]]
14. [[Nargarjuna’s Reply: To say there was a beginning would clearly be holding on to a dogma. How can that which is dependently co-arisen have a first and a last? (or a before and after)|Verse Fourteen]]
15. [[How could what has previously been generated later be negated again? No, actually the world, devoid of an initial and a final limit, appears like an illusion.|Verse Fifteen]]
16. [[When one thinks something illusory arises or is destroyed, one who recognizes the illusion is not bewildered by it, but one who does not recognize it longs for it.|Verse Sixteen]]
17. [[One who comes to see by means of his understanding that existence is like a mirage and an illusion is not corrupted by dogmas based on an initial or a final limit. [3]|Verse Seventeen]]
18. [[Those who imagine that something compounded possesses origination or destruction do not understand the movement of the wheel of dependent origination.|Verse Eighteen]]
19. [[Whatever arises depending on this and that has not arisen substantially. That which has not arisen substantially: How can it literally be called 'arisen'?|Verse Nineteen]]
20. [[A compound thing quieted due to a spent cause is understood to be spent. But how can what is not spent by nature be spoken of as spent?|Verse Twenty]]
21. [[So to conclude: There is no origination; there is no destruction. The path of origination and destruction has however been expounded by the Buddhas for a practical purpose:|Verse Twenty One]]
22. [[By knowing origination, destruction is known; by knowing destruction, impermanence is known; by knowing impermanence the Holy Dharma is understood. [4]|Verse Twenty Two]]
23. [[Those who have come to understand that dependent co-origination is devoid of origination and destruction have crossed the ocean of existence, consisting of dogmas.|Verse Twenty Three]]
24. [[Common people who hold a positivistic attitude are dominated by klesas, due to the fault of being mistaken about being and non-being. They are deceived by their own minds!|Verse Twenty Four]]
25. [[Those who understand things see that things are impermanent, fraudulent, vain, empty, selfless, and void.|Verse Twenty Five]]
26. [[Homeless, non-objective, rootless, unfixed, arising wholly through ignorance, without a beginning, middle or end; [5]|Verse Twenty Six]]
27. [[Without a core (like a plantain), or like the city of gandharvas: Thus the dreadful world ?a city of confusion ?appears like an illusion! [6]|Verse Twenty Seven]]
28. [[It is said that Brahma and the others, who appear to this world to be most true, are, to the noble, false. What of the rest, apart from that?|Verse Twenty Eight]]
29. [[The world, blinded by ignorance, following the current of craving, and the wise, who are free from craving: How can their view of the good be similar?|Verse Twenty Nine]]
30. [[To begin with, a teacher should say to his truth-seeking student that everything exists. Later, to the student who understands the meaning and is free from attachment, he should say "All things are void."[7]|Verse Thirty]]
31. [[Those who do not understand the meaning of separation but merely keep on learning without enacting merit: Such base people are lost!|Verse Thirty One]]
32. [[Karma [in all its variety], together with its results and the places of rebirth have also been fully explained [by the Buddhas]. [They] have taught as well full knowledge of its nature and its non-origination.|Verse Thirty Two]]
33. [[Just as the Buddhas have spoken of 'my' and 'I' for pragmatic reasons, so they have also spoken of the skandhas, the sense-fields, and the elements for pragmatic reasons.|Verse Thirty Three]]
34. [[Things spoken of, such as the great elements, are made to cohere in consciousness; they are dissolved by understanding them. Certainly they are falsely imagined!|Verse Thirty Four]]
35. [[When the Jinas have stated that nirvana alone is true, what learned person will then imagine that the rest is not false?|Verse Thirty Five]]
36. [[As long as mind is unstable it is [under] Mara's dominion. If it is as [has been explained], there is surely no mistake [in maintaining non-origination].|Verse Thirty Six]]
37. [[Since the Buddhas have stated that the world is conditioned by ignorance, does it not stand to reason that this world is a result of discrimination?|Verse Thirty Seven]]
38. [[When ignorance ceases, how can it not be clear that what ceases was imagined by ignorance?|Verse Thirty Eight]]
39. [[That which originates due to a cause and does not abide without certain conditions, but disappears when the conditions are absent: How can it be understood to 'exist'?|Verse Thirty Nine]]
40. [[If the advocates of being, who continue clinging to being, go on in the same way, there is nothing strange about that;|Verse Forty]]
41. [[But it is strange indeed that the proponents of the impermanence of everything, who rely on the Buddha's method, contentiously cling to things.|Verse Forty One]]
42. [[When "this" and "that," said about something, are not perceived through analysis, what wise man will contentiously maintain that "this" or "that" is true?|Verse Forty Two]]
43. [[Those who adhere to a self or to the world as unconditioned, Alas! They are captivated by dogmas about 'permanent', 'impermanent', and so forth.|Verse Forty Three]]
44. [[Those who postulate that conditioned things are established in reality are overtaken by faults related to permanence and the rest.|Verse Forty Four]]
45. [[But those who are convinced that conditioned things are like the moon in the water, neither true nor false, are not carried away by dogmas. [8]|Verse Forty Five]]
46. [[When one affirms 'being' there is a seizing of awful and vicious dogmas that arise from desire and hatred. From that contentions arise.|Verse Forty Six]]
47. [[+ That "being" is the cause of all dogmas. + Knowing emptiness permits to be free from all views and all suffering Without it the klesas do not arise. When this is thoroughly understood, dogmas and klesas disappear.|Verse Forty Seven]]
48. [[+ But how is it thoroughly known? + + By seeing dependent origination! + The [Buddha], best among knowers of reality, also said that what is dependently born is unborn.|Verse Forty Eight]]
49. [[For those who -oppressed by false knowledge- take the untrue as true, the sequence of seizing, contending, and so forth will arise.|Verse Forty Nine]]
50. [[The magnanimous have neither thesis nor contention. How can there be an opposing thesis to those who have no thesis?|Verse Fifty]]
51. [[By taking any standpoint whatsoever one is attacked by the twisting snakes of the klesas. But those whose minds have no standpoint are not caught.|Verse Fifty One]]
52. [[How can those whose mind takes a stand avoid the strong poison of the klesas? Even if they live an ordinary [life], they are consumed by the snakes of the klesas.|Verse Fifty Two]]
53. [[Just as a fool is attached to a reflection through conceiving it to be true, so the world is trapped in the cage of objects through stupidity. [9]|Verse Fifty Three]]
54. [[When the magnanimous see with their eye of knowledge that things are like a reflection, they are not trapped in the swamp of so-called 'objects'. [10]|Verse Fifty Four]]
55. [[The simple-minded are attached to material form, those of middling level attain absence of the klesas, but those of supreme understanding are liberated by knowing the nature of form. [11]|Verse Fifty Five]]
56. [[One awakens desires through thinking of a pleasant [thing]; one becomes free from desires through turning away from it; but one obtains nirvana by seeing it to be void like a phantom.|Verse Fifty Six]]
57. [[The faults of the klesas that torment due to false knowledge do not arise for those who understand the meaning of judgments concerning being and non-being.|Verse Fifty Seven]]
58. [[If there were a standpoint, there would be passion and dispassion. But the great souls without standpoint have neither passion nor dispassion.|Verse Fifty Eight]]
59. [[Those for whom the wavering mind does not waver, not even at ** the thought of the void **, have crossed the awful ocean of existence that is agitated by the monsters of the klesas. [12]|Verse Fifty Nine]]
60. [[May all people by this merit accumulate merit and insight and obtain the two goods that arise from merit and insight. [13]|Verse Sixty]]
1. [[Akiknek értelme túlhaladta a létezést és nem-létezést és támasz nélküli, azok felfedezték a mélységes és elfogulatlan jelentését a "feltétel"-nek.|Első vers]]

2. [[Először is el kell utasítanod a nem-létet, minden hiba forrását. De most halld az érvet, amely a létet is elutasítja!|Második vers]]

3. [[Ha a dolgok "létezők" lennének, ahogy a bolondok képzelik, akkor a megszabadulás a nem-lét lenne?|Harmadik vers]]

4. [[Senki nem szabadulhat meg a létezéssel; senki nem haladhatja meg a létezést nem-létezéssel. De a létezés és nem-létezés tökéletes ismeretével a nemes gondolkodású ember megszabadulhat.|Negyedik vers]]

5. [[Azok, akik nem látják a valóságot, szamszárában és nirvánában hisznek, de azok, akik látják az valóságot, nem hisznek egyikben sem.|Ötödik vers]]

6. [[Létezés és nirvána: ezeket valójában nem kell megtalálni. A nirvánát inkább úgy lehetne meghatározni, mint a létezés teljes ismerete.|Hatodik vers]]

7. [[A tudatlanok azt képzelik, hogy a megsemmisülés valamilyen létrejött dolog megszűnése, a bölcsek úgy gondolják, hogy a létrejövés és a megsemmisülés is illúzió.|Hetedik vers]]

8. [[Habár úgy tűnik, mintha egy megsemmisített dolog nem-létező lenne, valójában nem semmisül meg, ha megértjük, hogy összetett. Kinek tűnik úgy? Hogyan mondhatja rá bárki, hogy megszűnt?|Nyolcadik vers]]

9. [[Vitázó: Ha a halmazok nem semmisülnek meg, az Arhat nem tud belépni a nirvánába, akkor sem, ha a klésái kimerültek. Csak akkor szabadulhat meg, ha a halmazok megsemmisülnek.|Kilencedik vers]]

10. [[Nágárdzsuna válasza: Ha valaki tökéletes tudással látja azt, ami a nem-tudásból következően megjelenik, sem keletkezést, sem megsemmisülést nem észlel.|Tizedik vers]]

11. [[Ez a nirvána - az ember feladata elvégeztetett. (De) ha különbséget tesz, éppen miután megismerte a Dharmát,|Tizenegyedik vers]]

12. [[Aki azt képzeli, hogy akár a legkisebb dolog is létrejön: az ilyen tudatlan ember nem érti a a függő-keletkezést!|Tizenkettedik vers]]

13. [[Vitázó: Ha a szamszára megszűnik annak a szerzetesnek, akinek a klésái kimerültek, akkor miért tagadnák a Tökéletes Buddhák, hogy a szamszárának van kezdete?|Tizenharmadik vers]]

14. [[Nágárdzsuna válasza: Azt mondani, hogy kezdete volt, ez egyértelműen egy nézethez való ragaszkodás lenne. Hogyan lehetne valaminek, amely függően-keletkezett, kezdete és vége? (vagy volt "előtte" és "utána"?)|Tizennegyedik vers]]

15. [[Hogyan lehetne egy korábban létrehozott dolgot nem-létezővé tenni újra? Nem, igazából a világ mentes a kezdettől és végtől, olyan, mint egy káprázat.|Tizenötödik vers]]

16. [[Mikor valamilyen káprázat felmerül vagy eltűnik, azt, aki felismeri a káprázatot, nem zavarja össze, de aki nem ismeri fel, az vágyakozni kezd.|Tizenhatodik vers]]

17. [[Amikor valaki értelmével megérti, hogy a létezés káprázat, többé nem szennyezik tudatát kezdetekre és végekre utaló nézetek.|Tizenhetedik vers]]

18. [[Azok, akik azt képzelik, hogy bármely összetett dolog keletkezéssel vagy pusztulással bír, azok nem értik a függő-keletkezés kerekének mozgását.|Tizennyolcadik vers]]

19. [[Bármi, ami mástól függően jön létre, az nem önmagától fogva létezik. Ami nem önmagától létezik, azt hogyan lehetne "létező"-nek nevezni?|Tizenkilencedik vers]]

20. [[Egy összetett dolog felbomlik, ha fennállásának oka megszűnik. De hogyan lehet valamiről, amely természete szerint nem szűnik meg, úgy beszélni, mintha megszűnt volna?|Huszadik vers]]

21. [[Tehát összefoglalva: Nincs keletkezés; nincs megszűnés. A keletkezés és megszűnés ösvényét viszont gyakorlatias céllal fejtették ki a Buddhák:|Huszonegyedik vers]]

22. [[A keletkezés megértésével megértetik a megszűnés; a megszűnés megértésével megértetik a múlandóság; a múlandóság megértésével megértetik a Szent Dharma.|Huszonkettedik vers]]

23. [[Azok, akik megértették, hogy a függő-keletkezés mentes a keletkezéstől és a megszűnéstől, átjutottak a létezés óceánján, amely nézetekből áll.|Huszonharmadik vers]]

24. [[A közönséges embereknek, akiknek létezésen alapuló hozzáállásuk van, tudatukat klésák birtokolják, mert tévedésben vannak a létet és nem-létet illetően. Saját tudatuk téveszti meg őket!|Huszonnegyedik vers]]

25. [[Azok, akik megértik a dolgokat, látják, hogy a dolgok múlandóak, hamisak, hiábavalóak, üresek, éntelenek, lényeg nélküliek.|Huszonötödik vers]]

26. [[Otthontalanok, elfogulatlanok, gyökértelenek, rögzítetlenek, teljesen a nem-tudásból emelkednek fel, kezdet, közép és vég nélkül;|Huszonhatodik vers]]

27. [[Mag nélkül (mint az útilapu), vagy mint a gandharvák városa: tehát a félelmetes világ, a zűrzavar városa úgy tűnik fel, mint egy káprázat!|Huszonhetedik vers]]

28. [[Azt mondják, hogy Brahma és a többiek, akik ebben a világban legvalóságosabbnak tűnnek, a nemes gondolkodású embernek hamisak. Akkor milyennek tűnhet a többi dolog?|Huszonnyolcadik vers]]

29. [[A világ, a nem-tudás miatt vakon, követve a vágyak áramlatát, és a bölcs, aki szabad a vágyaktól: hogyan lehetne a "jó"-ról való nézetük ugyanolyan?|Huszonkilencedik vers]]

30. [[Kezdetben a tanítónak azt érdemes mondania igazságkereső tanítványának, hogy minden létezik. Később, amikor a tanítvány megértette a szándékát, és mentessé vált a ragaszkodástól, azt érdemes mondania: "Minden dolog üres."|Harmincadik vers]]

31. [[Azok, akik nem értik a megkülönböztetés lényegét, csak tanulnak érdemek halmozása nélkül: az ilyen emberek elveszettek!|Harmincegyedik vers]]

32. [[A karmát (minden megjelenési formájában), a következményekkel és az újraszületések helyeivel együtt a Buddhák teljesen elmagyarázták. Megtanították a természetének és nem-keletkezésének teljes ismeretét is.|Harminckettedik vers]]

33. [[Ahogy a Buddhák beszéltek "enyém"-ről és "én"-ről gyakorlati okokból, úgy beszéltek a halmazokról, az érzékterületekről, és az alapokról szintén gyakorlati okokból.|Harmincharmadik vers]]

34. [[Amikről beszéltek, mint például a nagy alapfogalmak, arra szolgálnak, hogy összefüggjenek a tudatban; szétbomlanak azonnal, ahogy megérted őket. Minden bizonnyal tévesen alkotsz róluk elképzelést!|Harmincnegyedik vers]]

35. [[Ha a Dzsinák azt állították, hogy csak a nirvána igazi, ebből milyen értelmes ember jutna olyan következtetésre, hogy a többi nem hamis?|Harmincötödik vers]]

36. [[Amíg a tudat bizonytalan, addig Mára uralma alatt áll. Ha viszont szilárd, akkor nincs tévedésben.|Harminchatodik vers]]

37. [[Mivel a Buddhák kijelentették, hogy a világ a nem-tudástól függ, talán nem helyes-e azt mondani, hogy ez a világ a megkülönböztetés eredénye?|Harminchetedik vers]]

38. [[Mikor a nem-tudás megszűnik, mi is lehetne világosabb, mint hogy ami megszűnt, az a nem-tudásból fakadt?|Harmincnyolcadik vers]]

39. [[Az a dolog, amely valamilyen okból ered, és nem marad fenn bizonyos feltételek nélkül, de eltűnik, amikor a feltételek hiányoznak: hogyan lehet ezt "létezőként" értelmezni?|Harminckilencedik vers]]

40. [[Ha a létezés hívei, akik továbbra is ragaszkodnak a léthez, továbbhaladnak útjukon, ebben semmi különös nincs;|Negyvenedik vers]]

41. [[De az már igazán különös, ha a minden dolog múlandóságát hirdetők, akik Buddha módszerére támaszkodnak, továbbra is ragaszkodnak dolgokhoz.|Negyvenegyedik vers]]

42. [[Amikor valamiről "ezt" vagy "azt" mondanak, és ezt nem elemzés útján fedezték fel, vajon mely bölcs fog velük egyetérteni?|Negyvenkettedik vers]]

43. [[Vannak, akik független énben vagy független világban hisznek, sajnálatos! Állandóságon, múlandóságon és egyebeken alapuló nézetek fogságában vannak.|Negyvenharmadik vers]]

44. [[Azok, akik azt állítják, hogy a feltételesen létező dolgok a valóságban megalapozottak, állandóságra alapozott nézetek hibáiba estek.|Negyvennegyedik vers]]

45. [[De azok, akik meggyőződtek róla, hogy a feltételes dolgok olyanok, mint a Hold a vízen, nem igaz és nem hamis, nem eshetnek szélsőséges nézetek csapdáiba.|Negyvenötödik vers]]

46. [[Mikor "létezést" feltételezünk, akkor vágyból és haragból támadó borzasztó és helytelen nézetek kerítenek bennünket fogságukba. Ebből viták, háborúságok keletkeznek.|Negyvenhatodik vers]]

47. [[Ez a "létezés" minden nézet oka. Az üresség ismerete minden nézettől és szenvedéstől megszabadít. Enélkül* a klésák nem kelnek fel. Mikor ez teljesen megértődik, a nézetek és a klésák eltűnnek.|Negyvenhetedik vers]]

48. [[De hogyan ismerszik meg? A függő-keletkezés ismeretével! A Buddha, a valóságot ismerők közt a legnagyobb, azt is mondta, hogy ami függően-keletkezett, az nem keletkezett.|Negyvennyolcadik vers]]

49. [[Azoknak, akik a nem-tudás következtében a hamisat igaznak veszik, a megragadás, versengés és más dolgok sorrendje játszódik le.|Negyvenkilencedik vers]]

50. [[A nemes gondolkodású ember nem állít és nem vitatkozik. Hogyan lehetne olyasvalakivel ellenkező nézeten lenni, akinek nincs nézete?|Ötvenedik vers]]

51. [[Bármely álláspontot felvéve az embert azonnal megtámadják a klésák tekergő kígyói. De akiknek tudata nincs semmilyen állásponton, azt nem kapják el.|Ötvenegyedik vers]]

52. [[Azok, akiknek tudata valamilyen állásponton van, hogyan kerülhetnék el a klésák erős mérgét? Még ha közönséges életet élnek is, a klésák kígyóinak áldozatai lesznek.|Ötvenkettedik vers]]

53. [[Ahogy a bolond ragaszkodik a káprázatához, azt hívén, hogy a valóságot látja, úgy a világ is a nem-tudásból fakadó dolgok börtönében van.|Ötvenharmadik vers]]

54. [[Mikor a nemes gondolkodású ember a bölcsessége szemével látja, hogy a dolgok olyanok, mint egy tükröződés, akkor nem ejti csapdába az úgynevezett "dolgok" mocsara.|Ötvennegyedik vers]]

55. [[Az egyszerű-tudatúak az anyagi formákban hisznek, a közepes szintűek elérik a klésák eltűnését, de a tökéletes megértéssel rendelkezők megszabadulnak a formák természetének ismerete által.|Ötvenötödik vers]]

56. [[Kellemes dologra gondolva felkél a vágy; elfordulva tőle elül; de a nirvána eléréséhez úgy kell látni, mintha üres volna, mint egy árny.|Ötvenhatodik vers]]

57. [[A klésák nem-tudásból fakadó gyötrő hibái nem jelentkeznek azoknak, akik megértették a létezéshez és nem-létezéshez kapcsolódó nézetek lényegét.|Ötvenhetedik vers]]

58. [[Ha lenne (abszolút) álláspont, lenne vágy és vágytalanság. De a nemes gondolkodású emberek álláspont nélkül sem nem vágyakozók, sem nem vágytalanok.|Ötvennyolcadik vers]]

59. [[Akiknek a hullámzó tudat nem hullámzik, még az üresség gondolatára sem, átkeltek a "létezés" szörnyű óceánján, amit a klésák kavarnak fel.|Ötvenkilencedik vers]]

60. [[Az itt bemutatott erény ereje által Minden lény halmozzon érdemeket és bölcsességet, És ebből az érdemből és bölcsességből Nyerje el mind a Felülmúlhatatlan Megvilágosodást.|Hatvanadik vers]]
''A nemes gondolkodású ember nem állít és nem vitatkozik. Hogyan lehetne olyasvalakivel ellenkező nézeten lenni, akinek nincs nézete?''

(A Középút azt jelenti, hogy nem fogadunk el egyetlen nézetet sem abszolútnak, és nem utasítjuk el az összes nézetet, mint használhatatlant. Tehát a Függő-Keletkezés Kerekét és annak tagjait nem szabad abszolút igazságnak elfogadni, mintha valódi tagok lennének valódi oksággal; és elvetni sem szabad, mint teljesen használhatatlant. Hasznos, mert egy ügyes eszköz az ösvényen haladáshoz, de mind több és több bölcsességgel kell vegyíteni, hogy fokozatosan ráébredjünk minden tagjának üres mivoltára.)

english: [[Verse Fifty]]
''Bármely álláspontot felvéve az embert azonnal megtámadják a klésák tekergő kígyói.
De akiknek tudata nincs semmilyen állásponton, azt nem kapják el.''

(A Középút minden szélsőségektől tartózkodás. Minden nézet hibás, mert valamilyen dolog független létezését feltételezi. De semmi sem létezik függetlenül, sem nem teljesen nem-létező. Ezért a bölcs nem ragaszkodik egyetlen nézethez sem, és nem is utasítja el őket. Megérti a nem-kettős természetüket, a viszonylagosságukat: nem abszolútak, de némelyik hasznos lehet, ha a helyzet úgy hozza.)

A bolondok saját káprázataik és nem-tudásuk csapdájában vannak.

english: [[Verse Fifty One]]
''Ahogy a bolond ragaszkodik a káprázatához, azt hívén, hogy a valóságot látja, úgy a világ is a nem-tudásból fakadó dolgok börtönében van.''

(A szenvedésünket a saját tudatunk teremtményeibe vetett hit okozza.)

A bölcsek szabadok azáltal, hogy keresztüllátnak a saját tudatuk teremtményein.

english: [[Verse Fifty Three]]
''Kellemes dologra gondolva felkél a vágy; elfordulva tőle elül;
de a nirvána eléréséhez úgy kell látni, mintha üres volna, mint egy árny.''

(A lemondás nem elég a teljes Megszabaduláshoz; csak a minden dolog természetének közvetlen meglátása a Megszabadulás.)

english: [[Verse Fifty Six]]
''A klésák nem-tudásból fakadó gyötrő hibái nem jelentkeznek azoknak, akik megértették a létezéshez és nem-létezéshez kapcsolódó nézetek lényegét.''

(Az erkölcs, a különbségtétel üdvös és káros között nem elég a teljes Megszabaduláshoz. Meg kell látnunk minden különbségtétel viszonylagosságát és meghaladnunk minden kettősséget, beleértve a létezés és nem-létezés kettősségét is.)

english: [[Verse Fifty Seven]]
''Azok, akiknek tudata valamilyen állásponton van, hogyan kerülhetnék el a klésák erős mérgét? Még ha közönséges életet élnek is, a klésák kígyóinak áldozatai lesznek.''

(Minden nézetet visszautasítani és közönségesen élni nem elég. Azok, akik elfogadnak valamilyen nézetet abszolútnak, valamilyen dolog független létezésében hisznek, és vagy harcolni fognak érte, vagy vágyni fognak rá, vagy félni fognak tőle. Ez a függés sok szenvedést okoz.)

english: [[Verse Fifty Two]]
''Akiknek a hullámzó tudat nem hullámzik, még az üresség gondolatára sem, átkeltek a "létezés" szörnyű óceánján, amit a klésák kavarnak fel.''

(Az üresség nem elég a Megszabaduláshoz. Nincs abszolút nézet. A Buddha sosem tanított semmilyen abszolút nézetet, vagy abszolút igazságot. A Megszabadulás nem érhető el azáltal, ha ragaszkodunk valamilyen nézethez, még akkor sem, ha az a nézet az üresség.)

Az erkölcsre és a bölcsességre együtt van szükség.

english: [[Verse Fifty Nine]]
''Mikor a nemes gondolkodású ember a bölcsesség szemével látja, hogy a dolgok olyanok, mint egy tükröződés, akkor nem ejti csapdába az úgynevezett "dolgok" mocsara.''

(A káprázatok valódi természetének felismerése: De a bölcseket nem zavarja össze a saját tudatuktól függésben-keletkező dolgok illúziója. És ezt felismerve megszabadulnak a megragadott dolgoktól.)

Következtetés: a Középút ösvényén, amely összeegyeztethető a nem-kettősséggel, az erény önmagában nem elegendő.

english: [[Verse Fifty Four]]
''Ha lenne (abszolút) álláspont, lenne vágy és vágytalanság. De a nemes gondolkodású emberek álláspont nélkül sem nem vágyakozók, sem nem vágytalanok.''

(A vágytalanság nem elég a Megszabaduláshoz: a Megszabadulás nem azt jelenti, hogy csinálunk valamit, vagy nem csinálunk valamit. A Középút a vágy és vágytalanság szélsőségeitől való tartózkodást jelenti; elkerülése az abszolút nézetek és a nézetnélküliség szélsőségeinek.)

Az üresség önmagában nem elegendő.

english: [[Verse Fifty Eight]]
''Az egyszerű-tudatúak az anyagi formákban hisznek, a közepes szintűek elérik a klésák eltűnését, de a tökéletes megértéssel rendelkezők megszabadulnak a formák természetének ismerete által.''

(Az elmélyülés szintjei nem elegendőek a teljes Megszabaduláshoz; csak a minden dolog természetének közvetlen meglátása a Megszabadulás.)

english: [[Verse Fifty Five]]
''Azok, akik nem látják a valóságot, szamszárában és nirvánában hisznek, de azok, akik látják az valóságot, nem hisznek egyikben sem.''

(A szamszára és Nirvána kettőségének meghaladása. Azok, akik nem értik, azt gondolják, hogy a szamszára és a Nirvána különbözik, vagy ellentétesek, vagy különállóak. De ezek nem különbözőek, nem is ugyanolyanok. Ez nem olyan kérdés, hogy elfogadjuk az egyiket, és elvetjük a másikat.)

english: [[Verse Five]]